170 likes | 259 Views
Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet H-1 204 Budapest, Buday László u. 1-3. „Párkapcsolatok” műhelykonferencia 2008. november 25. Budapest Az első házasság felbomlása Válás Magyarországon a 20. század második felében Földházi Erzsébet. Miről lesz szó?.
E N D
Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet H-1204 Budapest, Buday László u. 1-3.. „Párkapcsolatok” műhelykonferencia 2008. november 25. Budapest Az első házasság felbomlása Válás Magyarországon a 20. század második felében Földházi Erzsébet
Miről lesz szó? • Válási trendek Magyarországon • A kutatási kérdés • A válásra vonatkozó elméletek • Korábbi kutatási eredmények • Adatok és módszer • Változók • Eredmények • Összegzés és következtetések
Kutatási kérdés • A kutatás fő kérdései: • Milyen tényezők befolyásolják az első házasság felbomlását? Milyen szerepe van ebben a közös gyermekeknek? • Miért fontosak ezek a kérdések? • Magyarországot hosszú ideje kiemelkedően magas válási arányszámok jellemzik • A válások túlnyomó részében van közös gyermek • Az egyszülős családok a leghátrányosabb társadalmi csoportok közé tartoznak
A válásra vonatkozó elméletek Szocializációs elmélet szülők válása: hiányos szocializáció a problémamegoldási készségek és a nemi szerepek elsajátítása terén A második demográfiai átmenet elmélete értékváltozás hatása (Lesthaeghe 1996) Szociális csereelmélet a válást befolyásoló tényezők: a házasság vonzásai és feszültségei; más életforma vonzásai (alternatívák) ; külső nyomások (gátak) (Lewis-Spanier 1979) Gazdasági elméletek a házasság során ún. házasság-specifikus tőke keletkezik (ilyen a gyermek is), a házasság megszűnésével ennek egy része elveszik (Becker-Landes-Michael 1977; Becker 1981)
Korábbi kutatási eredmények A szülői háttér: szocializációs hatás a szülők válása növeli a válási kockázatot Demográfiai tényezők a korai házasságkötés és a házasság előtti együttélés növeli a válás esélyét a házasságon kívül született gyermek növeli a válási kockázatot a közös gyermekek csökkentik a házasságbomlás esélyét, különösen a nagyon fiatal (0-3 éves) gyermekek a házasságtartam növekedésével egy darabig emelkedik, majd csökken a válási kockázat Kulturális tényezők a vallásosság csökkenti a válási kockázatot a naptári időszak előrehaladtával növekszik a válások kockázata – értékváltozás (periódushatás) Gazdasági tényezők társadalmi-gazdasági státusz, iskolázottság hatása
Adatok és módszer • Adatok • „Életünk fordulópontjai” c. panelvizsgálat első hulláma • 18-75 éves magyarországi népességre reprezentatív • 16363 fős minta, KSH NKI • Módszer • Eseménytörténeti elemzés • Az elemzéshez használt sokaság • 6741 nő, aki valamikor az élete során házasságot kötött • (1371 fő vált el az interjú időpontjáig)
Változók • Szülői háttér • A szülők válása • Testvérek száma A megszűnt házasság jellemzői • Házasságtartam • Életkor az első házasságkötéskor • Együttélés a házasságkötés előtt • Házasságon kívül született gyermek • A közös gyermekek száma és a legfiatalabb életkora Egyéb változók • Naptári időszak • Iskolai végzettség • Vallásosság
Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05
Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05
Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05 ^p<0.1
Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05
Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05
Eredmények: Relatív válási kockázatok, első házasság, nők ***p<0.001 **p<0.01 *p<0.05
Összefoglalás, következtetések • A szülők válása növeli, a több testvérrel való nevelkedés csökkenti a válás kockázatát • A házasságkötést megelőző együttélés, a házasságon kívül született gyermek és a nagyon fiatal korban kötött házasság növeli a válás kockázatát • A gyermektelen házasságok nagyobb eséllyel bomlanak fel, mint a gyermekesek; a gyermekek számának és életkorának hatása összetett • A naptári időszak előrehaladtával, a vallásosság csökkenésével és az iskolázottság emelkedésével növekszik a házasság felbomlásának esélye • Az elemzés hiányosságai: fontos változókat (pl. gazdasági aktivitás) nem tudtunk bevonni, mert nem álltak megfelelő formában rendelkezésre
Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet H-1204 Budapest, Buday László u. 1-3.. „Párkapcsolatok” műhelykonferencia 2008. november 25. Budapest Köszönöm a figyelmet! Földházi Erzsébet