Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet A fizika tantárgy helyzete és fejlesztési lehetőségei

1. Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai IntézetA fizika tantárgy helyzete és fejlesztési lehetőségei

2. Országos Közoktatási Intézet Tantárgyi obszervációs vizsgálatok 2000-től A fizika munkacsoport tagjai: Juhász András, Kiss Csilla, Lelik Lászlóné, Martinás Katalin, Nahalka István, Papp Katalin, Poór István, Schuszter Ferenc, Sümegh László, Wagner Éva Tanulmánykötet OKI honlap : www.oki.hu Új Pedagógiai Szemle Fizikai Szemle

3. Kérdőíves adatgyűjtés • A kérdőív két részből állt: - közös, minden tantárgy esetében azonos rész, - tantárgyspecifikus rész. • 152 általános iskolai tanár, • 155 középiskolai tanár.

4. Mi lehet a fizikaoktatás célja? • Szaktudományi ismeretek adása a tanulóifjúság számára. • Leírja a testek mozgását, az ok-okozati viszonyokra irányítja a figyelmet. • Segít eligazodni a valóságos környezet jelenségei között, értelmezi, magyarázza azokat. • Megismerési módszert mutat, amellyel lehetővé válik más tantárgyak tanulása is. • Bemutatni a fizikai jellegű ismeretek kialakulást és azok jelentségét az emberiség történetében. • Társadalomközpontú természettudományos nevelés • Az értelmes állampolgári lét alapjainak megteremtése. • A döntési kompetenciák kialakítása. • A modern technika elmeihez és azok felhasználásával kapcsolatos attitűdök formálása.

5. A fizika tantárgyat érő kihívások • Mennyire tartják fontosnak a fizika tantárgyat - a szülők és - a diákok a tanárok szerint?

19. Fontos a tanári munkában? • Versenyekre való felkészítés

21. Nem probléma? • Elvont gondolatok • Nehéz tudomány • Sok a tananyag  időhiány • Nehéz számolásos példák • Nehéz jó jegyet szerezni • A tananyag korszerű További vizsgálatok

22. A konstruktivizmus legfontosabb jellemzői • A tudást a tanuló aktívan létrehozza, s nem csak passzívan elfogadja. • A tanulók az új tudományos ismeretet a már általuk birtokolt tudásra reflektálva, s abba integrálva hozzák létre. • Az egyének tanulási folyamataiban a világról egyéni interpretációk születnek meg, amelyek „jóságát” adaptivitásuk dönti el. • A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, amely azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, melyekben a gondolatok megmagyarázása és megvitatása döntő jelentőségű. • A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket az osztályterembe, s meg kell kapniuk minden lehetőséget arra, hogy azokat kifejezhessék.

23. JAVASLATOK A FIZIKA-TANÍTÁS MEGUJÍTÁSÁHOZ 1. A gyermeki előismeretek, a gyermektudomány elemeinek minél szélesebb körű figyelembevétele a tanulási folyamat megtervezésekor. 2. Az új ismeretek feldolgozásakor minden esetben a diákok életének valóságos viszonyaihoz köthető kontextusba kell helyezni a jelenségeket, amelyhez szükségesnek tartjuk, hogy a környezeti problémák mellett történeti elemek is megjelenjenek. 3. A gyerekek megfelelően választott kísérletek alapján történő tapasztalatszerzésének megszervezése, az elmélet irányító szerepének figyelembevétele mellett. 4. A gyermekek tanulási folyamatának megtervezésekor számításba kell venni, hogy a természettudományos ismeretszerzés során az egyéni tudások megkonstruálása társas folyamatokban zajlik, ezért különböző jellegű kollektív munkaformák alkalmazása is szükséges. 5. A különböző természettudományos tantárgyakban szereplő ismeretanyag összehangolása, közös szaknyelv alkalmazása annak érdekében, hogy a diákok a természetet egységes egészként fogják fel, s így az iskolában megszerzett tudásuk hatékony segítség legyen felnőttkori döntéseikben, és mindennapi életükben.

24. Köszönöm a figyelmet