Gyermekvédelmi szemlélet az edzői munkában

1. Gyermekvédelmi szemlélet az edzői munkában Biró Dániel Kaszó 2013.10.11.

2. A gyermekvédelem célja • segítse a gyermekek jogainak védelmét, érdekeinek érvényesítését, • elősegítse a szülői kötelezettségek teljesítését – ha ez nem lehetséges – a hiányzó szülői gondoskodás pótlását, • gondoskodjon a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről illetve annak megszüntetéséről

3. A gyermekvédelem szereplői • Szűken értelmezve kizárólag azok szakemberek akik a gyermekvédelem nevesített rendszerében tevékenykednek (pl.: gyermekjóléti szolgálat szakembere) • Tágan értelmezve azonban mindenki aki valamilyen formában a gyermekkel kapcsolatba kerül • Természetesen a kompetenciák és felelősségi körök nem azonosak minden szereplő esetében

4. A gyermekvédelmi szemlélet • A gyermekvédelmi szemlélet valójában egy attitűd, melyet minden gyermekkel foglalkozó elsajátíthat • A gyermek testi-lelki egészsége kihat a teljesítményére, legyen az iskolai, sport vagy egyéb • A gyermekkel való gyermekvédelmi szemléletű foglalkozás, hosszú távon számos problémát megelőzhet • Megismerni, megérteni, nem beskatulyázni („rossz gyerek”)

5. A „rossz gyermek” • A problémás gyermek hátterét ismerjük meg • A családban: • Szegénység-mélyszegénység • Bántalmazás • Hibás nevelési attitűd • Generációs-szocializációs problémák • Munkanélküliség • Egyéb (alkohol, bűnözés, stb.) • A gyermek tipikusan csak a tünethordozó

6. Szegénység-mélyszegénység • Olyan élethelyzet, amelyben az emberek a legalapvetőbb létszükségleteiket sem képesek kielégíteni a rendelkezésre álló források igénybevételével • A szegénységnek is vannak szintje • Komoly problémákat okozhat a hagyományos társadalmi tevékenységekben • Iskolai gondok, teljesítmény-problémák, stb.

7. Szegénység és deviancia • Szegénységben is lehet tisztességesen gyereket nevelni? • A szegénység kultúrája olyan stratégiákat és életstílus jegyeket alakít ki, amelyek, lehetővé teszi a szélsőséges helyzetekben való túlélést, de lehetetlenné teszik a többségi életforma átvételét • Szegénységi kockázatok: alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, területi szegregáció, szociális deficitek • Tartós állapot: GENERÁCIÓRÓL-GENERÁCIÓRA

8. Bántalmazás • Hatalmas és élő probléma • Típusai: • Elhanyagolás • Lelki bántalmazás • Fizikai bántalmazás • Szexuális bántalmazás A gyermeken lehet a legkönnyebben észrevenni a családban élő erőszak jeleit

9. Hibás nevelési attitűd • Hideg-engedékeny • Meleg-engedékeny • Hideg-korlátozó • Meleg-korlátozó • A két hideg nevelési attitűd tipikusan agresszív gyereket eredményez • Auto-agresszív vagy agresszív

10. Generációs-szocializációs problémák • A szocializációs problémák köre széles • A hibás működési modell, életfelfogás, nevelési attitűd, stb. a szocializáció révén „öröklődik” • Pl.: Bántalmazás a családban • Generációról-generációra • Nagyon nehéz a negatív spirált megszüntetni • Fontos szerepe lehet egy segítő attitűdű szakembernek a változásban • Bármely szakember aki gyermekekkel foglalkozik lehet ilyen segítő

11. Munkanélküliség • A munkanélküliség a családban a gyermeket nagyon sok szinten érinti, rövid és hosszú távon is • A rövid távú hatások tipikusan a szegénységhez köthető problémákat eredményez • A hosszú távú hatások sokkal rombolóbbak • Olyan káros szocializációs minták rögzülnek a gyermekben, amelyek erősen kihatnak: • Motivációjára • Teljesítményére • Önbizalmára • Élet-terveire

12. Egyéb családi gondok • Szenvedélybeteg a családban • Pszichiátriai beteg a családban • Bűnelkövetés • Erkölcsi problémák • Stb. • A családi élet bármely problémájáról beszélünk hatást gyakorol a gyermekre

13. Kortárs és média hatás • A gyermekek szocializációjában döntő jelentőségű a család szerepe, de nem egyedüli • Erős hatást gyakorolnak a kortárs csoportok • A negatív kortárs csoport hatások tökéletesen nem küszöbölhetőek ki • A média mára a negyedik szocializációs színtérré vált • Erős hatása van a gyermekek világfelfogására • Pozitív és negatív hatások is (több negatív) • Negatív következményei nehezen kiküszöbölhetőek

14. Motiváció és teljesítmény • A teljesítményorientált nevelés eredményezi a belső motivációt • Hátrányos helyzetű gyermekek esetében ez nagyon ritka • A belső motiváció hiányában külső motiválás szükséges • A problémás gyermekek esetében szükséges a külső negatív motiválás is. (büntetés, kényszerítés) • A külső pozitív motiválás hosszú távon nagyobb eredményt hoz, de nem lehet kizárólagosan alkalmazni • Negatív motiváció esetében az emberi méltóság és a gyermek jogai nem sérthetőek

15. Gyermekvédelmi szemlélet • Ismerjük meg a gyermeket • Ismerjük meg a érdeklődési körét, életformáját, problémáit • Tartsunk kapcsolatot a szülőkkel • Teremtsünk pozitív légkört • Érzelmi biztonság – számíthat ránk nem csak a sikerben • Agresszió kerülése • Követendő példák, példaképek megmutatása • Működjünk együtt más szakemberekkel a gyermekvédelem területén is

16. „Az edző a változás szakembere, aki segít másoknak felelősséget vállalni és cselekedni képességei teljességével. Az edzés személyes kapcsolaton alapszik, ahol az edző segít megtenni a tanítvány által kiválasztott lépéseket. Az edző segít felismerni a sportoló fontos értékeit, céljait, a fontossági sorrendet és a legmegfelelőbb stratégiát az akadályok leküzdésére.„ /J.Weider/