Download
1 / 18
180 likes | 305 Views
5 érdekesség a fizikában. Miért hull a legtöbb csillag augusztus 11. körül?.
E N D
Miért hull a legtöbb csillag augusztus 11. körül? Naprendszerünkben a Nap körül nemcsak nagytömegű bolygók és fényes üstökösök keringenek, hanem egész apró kő- és vasdarabkák (meteorok) laza halmazai, felhői is. Minden év augusztus 8-14. között Földünk évi pályája során áthalad egy ilyen részecske-felhőn, ez okozza az augusztus eleji látványos csillaghullást. Ilyenkor valamennyi hullócsillag látszólag a Perseus csillagkép irányából tűnik fel, ezért ezeket a meteorokat perseidáknak nevezik. Máskor, pl. április 19-22. közt a Lant, december 9-12. közt az Ikrek csillagkép felől érkezik Földünkre számos hullócsillag.
Miért van árapály? Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. A Hold vagy a Nap vonzása a Föld felszínének feléje fordított részére természetszerűen erősebben hat, mint annak a középpontjára, leggyengébb pedig a felszínnek az égitesttel ellentétes oldalára, oly módon, hogy a vonzó erő különbsége középpont és felszín között mindkét esetben a nehézség csökkentésére törekszik. Ennek folytán a Föld vízzel borított felszínének az égitest felé fordított fele középen, valamint a tőle elfordított fél középen megárad s ezzel kapcsolatban eme két felének szélein megapad. Míg tehát az égitest egyszer elvégzi látszólagos útját a Föld körül (mire a Napnak 24 óra középidő, a Holdnak pedig átlag 24 óra 50 perc kell), a Föld felszínének minden helyén kétszer áll be a víz tükrének emelkedése s ugyanannyiszor süllyedése.
A tengerszint emelkedése és csökkenése hatalmas erejű természeti jelenség. Az ár-apály jelenség energia termelésre való hasznosításának hosszú története van a kis vízi malmoktól kezdve amelyeket a gabona őrlésére használtak Nagy-Britanniában és Franciaországban még a középkorban.
A búgó tengeri kagyló - meséje. Honnan jönnek ezek a hangok? Bizony, a körülöttünk levő látszólagos csendből jönnek.Körülöttünk soha sincsen tökéletes csend, még éjszaka sem. Az alig hallható vagy épp a hallhatatlan hangok sokasága vesz körül bennünket. A körülöttünk levő csendben található, esetleg meg sem hallható sokféle rezgésű hangok között vannak olyanok, amelyek rezgésszáma éppen annyi, mint a befőttesüvegben levő levegőé. A befőttesüveg tehát a hozzáérkező sokféle hangrezgés közül kiválasztja a saját rezgésének megfelelőt, azzal együtt rezeg, a hang megerősödik, halljuk.
Délibáb • A délibáb (fata morgana) egyes vidékeken, főleg sík területeken, fellépő légtükröződési jelenség. A távolságuk miatt nem látható tárgyakat láthatóvá teszi, a látóhatáron lebegnek, megkettőződnek, vagy fordított állásban látszanak az egyébként is látható tárgyak.
A föld felszínén levő néhány deciméter vastagságú levegőréteg a felette elhelyezkedő rétegeknél erősebb felmelegedése az oka a légköri tükröződés kialakulásának. Ez a hőmérséklet-különbség 5–15 °C-ot is elér. Hatására az alsó légréteg sűrűsége ritkább lesz, fénytörő képessége lecsökken. Ekkor a levegő legsűrűbb rétege nem a föld felszínén van, hanem az erőteljesebben felmelegedett réteg felett. E réteg határán teljes visszaverődés is kialakulhat. Ez okozza a tükröződésre jellemző és sokszor látható csillogást, ami a víztükör látszatát kelti.
Alsó tükröződésű, amikor a kép a tárgy valódi helye alatt jelenik meg. Felső tükröződésű, amikor a kép a tárgy valódi helye felett alakul ki. Oldalsó tükröződésű, amikor az mellette képződik.
Barnulás üvegen keresztül vagy árnyékban? Az üveg elnyeli ugyan a rövid hullámhosszú ultraibolyasugárzást, de a 350-400 nm-es ultraibolya sugárzást átengedi. Ez a hosszabb hullámhosszú ultraibolya sugárzás kevésbé káros, mint a rövidebb hullámhosszú, de elegendő idő múlva ettől is lesülhetünk vagy leéghetünk. Az üveg olyan, mint a napernyő - jól véd, de nem tökéletes. Árnyékban is le lehet barnulni, hiszen a levegőben lévő gázok molekulái a látható fényt és az UV sugárzást is szórják. Ha nem így lenne, napkelte előtt és árnyékban teljes sötétség lenne, mint például a Holdon.
