Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

1. Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban MSZT Konferencia, 2009. 11. 14. Balku Anett – Sőrés Anett

2. Mirőlleszszó az előadásban? • A témával kapcsolatos kulcsfogalmak konceptualizálása (identitás, kultúra, csoportkultúra) • A kulcsfogalmak közötti összefüggések feltárása • Elméleti háttér • A kvalitatív empirikus vizsgálat eredményeinek ismertetése – HIPOTÉZIS: új csoportszervező tényezők térhódítása

3. Identitás – csoportidentitás • Posztmodernizáció  Változékonyság  Az egyén számára nehéz az eligazodás • A válasz: a csoport mint vonatkoztatási keret • Tajfel (1981): az egyén egy csoporthoz képest határozza meg magát a társadalomban Csoporttag – Nem csoporttag • A. Gergely András (1996): az identitás mint vonatkoztatási rendszer Én – Ők, Mi – Mások

4. Mit értünk kultúra alatt? • Vitányi-féledefiníció (1997): „a kultúra az ember viszonya az objektivációk általa teremtett világával: vagyis az ember által átalakított természettel, a létrehozott tárgyi világgal, a technikai-termelési eljárásokkal és fogyasztási szokásokkal, a közösség és a társadalom struktúráival, az életmóddal, valamint a mindezek alapjául szolgáló ismeretekkel, tudással, normákkal, szimbólumokkal, tehát a tudományokkal, művészetekkel, erkölccsel, vallással, hittel, az emberek mindennapi beállítódásával és magatartásával”

5. A kultúra dimenziói I. • Normakövetés: • Minták és szabályok • A ragaszkodás erőssége • Művészet-fogyasztás • Színház- és mozi-látogatás • Koncert- és hangverseny-látogatás, zenehallgatás • Irodalmi körben, író-olvasó találkozókon való részvétel

6. A kultúra dimenziói II. • Életmód • Életvitel, életstílus • Divat • Szabadidő-eltöltés • A hétköznapi ismeretekhez való viszony, tájékozódás • Média-fogyasztás és hatása a közösségek alakulására

7. Mit értünk csoportkultúra alatt? • Szubkultúra vagy csoportkultúra? • Szapu Magda (2002) a csoportkultúra-kifejezés mellett „a kultúrák egyenrangúsága” • Albert K. Cohen (1969): a szubkultúra-fogalom bevezetése „egy régitől eltérő gondolkodásmód támogatása” • Speciális csoportkultúrák • Ifjúsági kultúra • Egyetemista kultúra

8. A kutatás módszertana • Esettanulmányok – 16 • Résztvevő megfigyelés • Interjú • A kutatás egyedisége • Belső szemléletmód • Debrecen és az egyetemi campus elhelyezkedése • Az egyetemi főtevékenységhez való attitűd

9. Hipotézis • Szapu Magda (2002) tapasztalatai  A könnyű zene (populáris kulturális ágens) mint csoportképző tényező • Csoportképző tényező-e a magaskultúra-fogyasztás? NEM • Csoportkultúra-e a művészet-fogyasztás?  NEM

10. Művészet-fogyasztás I.Színház- és mozi-látogatás • Elemzési szempontok • A színház- és a mozi-látogatás egyaránt háttérbe szorul • Magas jegyárak • Az Internetről való letöltés előtérbe kerülése • A könnyedebb műfajok preferálása – a mozi inkább szórakoztatásra, a színház inkább művelődésre szolgál • „Kommunikációs szakadék”

11. Művészet-fogyasztás II.Zene, koncert, hangverseny • Komolyzene kontra könnyűzene – folytatódó tendenciák – Mivel magyarázható az eltérés? • A mindennapi zenehallgatás funkciói • Egyedül, időtöltés és kikapcsolódás céljából, otthon vagy útközben • Társaságban, szórakozás céljából

12. Művészet-fogyasztás III.Író-olvasó találkozó • A kulturális aktivitás leginkább háttérbe szorult formája – okok • Az olvasás funkciója az egyetemisták körében • Kik járnak mégis irodalmi körökbe? • Mi lehet a megoldás?

13. Hogyan alakul a debreceni egyetemisták kulturális aktivitása? • A szórakozás funkciójának előtérbe kerülése a művelődéssel szemben • A művészet-fogyasztás színtereinek megváltozása • Információ-hiány • Az önszerveződés hiánya • Egyetlen csoport elkülönülése – a bölcsészek mint „mimóza művészlelkek”

14. Következtetések • A hipotézis igazolás nyert • A magaskultúra-fogyasztás mint tradicionális csoportképző tényező felbomlása • A művészet-fogyasztás helyét a könnyűzene és a populáris kultúra veszi át

15. Csoportképző tényezők? Magaskultúra-, művészet-fogyasztás  nem Életmód • Divat • Szabadidő-eltöltés • Életvitel, életstílus A hétköznapi ismeretekhez való viszony, tájékozódás • Média-fogyasztás és hatása a közösségek alakulására

16. Divat • Felismerhetőség, szimbólum • Főépület – Bölcsészettudományi Kar: átlagos, konzervatív, elegáns öltözet • Kassai úti Campus – Jogi és Közgazdaságtudományi Kar: elegánsan divatos, feltűnően divatos, visszafogottan divatos, sportos öltözet • Megfigyelt kiscsoportok tagjai  közös öltözködési stílus

17. Szabadidő-eltöltés: szórakozóhelyek I. • Funkciók: - 1. buli, tánc  diszkó - 2. találkozás, beszélgetés  pub - 3. italozás  kocsma • Példák: - 1. Bázis Club - 2. Bakelit Music Café - 3. Kikötő söröző

18. Bázis Club • Trendi • Divatkövetés • Presztízs érték • Magasabb társadalmi státusz

19. Bakelit Music Café • Közepes árkategória • Beszélgetés a fő cél • Elegánsabb öltözet

20. Kikötő söröző • Olcsóbb árak • Italozás a fő cél • Nem fontos a divatos öltözet

21. Szórakozóhelyek II. - Ellenkultúrák • Hét Vezér söröző: - szélsőséges politikai nézet - zárt csoport • Fácánkakas söröző: - heterogénebb - punkok, hippik, rockerek • „Ideológiai szórakozóhelyek”  4. típus

22. Szabadidő-eltöltés: Sport • Csoporton belül különbözik: - zenei ízlés - társadalmi státusz - öltözködés • Csoportkohézió: - szabadidő-eltöltés módja, beosztása azonos - közös cél és tevékenység - más csapatoktól való elkülönülés

23. Életvitel, életstílus - kollégium • Csoportképződés ellen hat: szigorú szabályok, közös terek hiánya • Vámospércsi úti kollégium: - távol van a városközponttól, egyetemtől - közös programok szervezése - közös terek használata  életmód-közösség kialakulása

24. Média-fogyasztás – Anime egyesület • Interneten szerveződött • Formális csoport, de baráti társaság is • Manifeszt cél: közös érdeklődés alapján közösség kialakítása • Látens funkció: csoport identitásának erősítése - névadás - közös nyelvrendszer - élmények

25. Összegzés • A hagyományos csoportképző tényezők az egyetemisták között (például a magaskultúra-fogyasztás) háttérbe szorulnak • Helyettük új faktorok jelennek meg • Új közösségek az életmód, a média, illetve az ideológiai vagy a vallási nézetek szerint szerveződnek

26. Köszönjük a figyelmet!