Az allergiás megbetegedésekhez társuló pszichés zavarok kezelése

1. Az allergiás megbetegedésekhez társuló pszichés zavarok kezelése Összeállította: Dr. Stauder Adrienne PhD pszichiáter, pszichoterapeuta Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet 2005. május

2. Az előadás vázlata • Allergiás tünetek gyakorisága és háttértényezői • Pszichés tényezők hatása az allergiás tünetek lefolyására • Pszichiátriai zavarok gyakorisága • Az összefüggéseket magyarázó elméletek • Diagnosztikus szempontok • Terápiás vonatkozások

3. Allergiás kórképek gyakorisága

4. Az allergia multifaktoriális kórkép Az allergiás tünetek kialakulásában, a betegség lefolyásában szerepet játszanak • Genetikai hajlam • Környezeti hatások • Szociális-gazdasági tényezők • Életmód • Pszichés tényezők A háttértényezők egymással is összefüggésben állnak (rendszerszemléletű megközelítés)

5. Szervezet aktuális állapota

6. Pszichés zavarok hatása az allergia lefolyására • Súlyosabb tünetek, gyakoribb rohamok • Gyakoribb sürgősségi vagy kórházi ellátás • Több betegnap, munkaképesség csökkenés • Életveszélyes vagy halálos asztmás roham • Indokolatlan korlátozottság, elkerülő magatartás • Az alapbetegség által nem indokolt, nagyfokú életminőség romlás

7. Pszichés zavarok hatása a terápiára • Szokásos kezelésre a vártnál kevésbé reagál • Inadekvát (túlzott v. elégtelen) gyógyszer-használat, orvoshoz fordulás • Alternatív gyógymódok fokozott igénybevétele • Betegségelőnyök, pszichoszomatikus tünet • Orvos- beteg kapcsolat problémái: dependencia, non-compliance, elégedetlenség terápiával, orvossal / beteggel

8. Pszichiátriai zavarok gyakorisága • Szorongásos, hangulat-, és szomatoform zavarok prevalenciája együttesen: 20-40 % • Prevalencia függ: • minta kiválasztása (populációs vagy klinikai vizsgálat) • allergia típusa, súlyossága • pszichiátriai diagnózis módja (szűrőkérdőív, interjú, kezelési diagnózis, pszichotróp gyógyszerhasználat) • Szorongással, depresszióval kezelt betegekben gyakoribb az allergia (40-70% pozitív bőrpróba)

9. Asztma, szorongásos zavarok, depresszió • Asztmások 30-40%-ában szorongásos tünetek, 5-10% pánikzavar, legszorosabb összefüggés • Krónikus légúti betegségek növelik pánikrohamok, pánik zavar kockázatát • Súlyos, szteroid rezisztens asztma hátterében gyakran pszichiátriai zavar • A depresszió az életveszélyes ill. halálos asztmás rohamok egyik fő rizikótényezője • Asztmások körében több vizsgálat is fokozott öngyilkossági kockázatot talált

10. Szénanátha, szorongás, depresszió • Fiatal szénanáthásokban, és első fokú rokonaik körében gyakori a nagyfokú félénkség • Egy éves időszakban a szénanáthával kezelt betegek 15%-a részesült antidepresszív és/vagy anxiolítikus kezelésben is • Populációs vizsgálatban pánikzavar, hangulatzavar 2-3-szor gyakoribb allergiásokban • Gyakoribbak a pszichiátriai zavarok egész évben fennálló allergiás rhinitis esetén • Szezonális rhinitis esetén allergia szezonban alacsonyabb fekvésű a hangulat és romlik a kognitív teljesítmény

11. Allergiás bőrtünetek ésszorongásos zavarok • Bőrbetegeknél magasabb szorongás pontszámok • Allergiás bőrtünetek (ekzéma, urticaria) stressz hatására megjelenhetnek, súlyosbodhatnak • Kr. idiopátiás urticariában, pruritusban anxiolítikumok jó hatásúak lehetnek

12. Ételallergia és pszichés zavarok • Kérdőíves vizsgálatokban ételallergiásnak tartja magát 5-7%, kettős vak próbával <1% • Gyermekkori hiperaktivitás-figyelemzavar szindróma egy alcsoportjában a táplálék túlérzékenység kiváltó /súlyosbító tényező lehet • Leggyakoribb triggerek: mesterséges színezékek, tartósítószerek (de nem kizárólag)

13. Többszörös kémiai túlérzékenység • Szomatizáció? • Kontrollált vizsgálatban: aktuális pszichiátriai zavar prevalenciája 44% • Gyerekkori abuzust szenvedett nőkben gyakoribb

14. Pszichiátriai zavarokhazai betegcsoportban • ALLEPSY 1998 (Stauder, Kovács) • Multicentrikus kérdőíves felmérés allergológiai szakrendelésen megjelenő betegek körében • 850 kérdőív, 60 interjú • Allergiás betegek 19%-ában klinikailag jelentős szorongásos és/vagy depressziós tünetek • +13% enyhe, határérték feletti tünetek • Asztma 30.1%, rhinoconj. 14.6%, egyéb 16.7% • Alapellátás: 12,9% prevalencia (Szádóczky 2000)

15. Pszichiátriai zavarok gyakorisága(HUNGAROSTUDY 2002; reprezentatív minta, 18-65 éves, 10242 fő) Stauder, Réthelyi, Csoboth, Kopp: HUNGAROSTUDY2002

16. 22 20 18 16 pszichiátriai kezelés (%) 14 12 10 8 6 nincs all 0-6 7-12 13-18 19-25 26-35 36-45 46-55 56-65 66- alllergia kezdete (életkor) Pszichiátriai zavarok és allergia kezdete

17. Ok vagy okozat? Pszichoszociális tényezők:stressz életesemények konfliktusok erős érzelmek Testi állapot: allergiás tünetek fáradtság alvászavar Közös háttértényező

18. Szomato-pszichés hatások • A betegség, mint stresszor (észlelt kontroll, szorongás, depresszió) • Alvászavar növeli pszichiátriai zavar kockázatát • Allergiás gyulladás, antiallergikum KIR hatásai • Kr. betegség pszichoszociális hatásai (életmód, családi szerepek megváltozása) • Felnőttkori pszichiátriai zavarok gyakrabban alakulnak ki azoknál, akik gyerekkorban allergiások voltak

19. Pszicho-szomatikus tünetképzés • A tünet kommunikációs szerepe a családi rendszerben • Alexithymia: kognitív-affektív zavar, az érzelem felismerés és kifejezés nehézsége • (Sifneos 1972: a- lexis=szó thymos=érzelem) • Betegség előnyök, másodlagos megerősítők • Gyakoribb pszichiátriai zavarok, több traumatikus életesemény allergiások családjában • Saját vizsgálat (1998): 3600 fő, 14-24 éves fiatal nők: allergiások szülei körében gyakoribb depresszió, válás, gyakoribb a bántalmazás

20. Pszichofiziológiai elméletek • Vegetatív idegrendszer szabályozási zavara: cholinerg (paraszimpatikus) túlsúly, adrenerg alfa: hiperreaktivitás, beta: hiporeaktivitás • Légzés szerepe: asztma, szorongásizgalom, sírás, nevetés, köhögés roham kiváltó • Hipocortizolizmus: hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely komplex szabályozási zavara (stressz depresszió, immun kórképek…)

21. Ader: KIR és immunrendszer között komplex közvetlen kapcsolatrendszer Humorális: citokin receptorok egyes idegsejteken (gyulladásos mediátorok depresszív hatása) Neurális: egyes immunsejteken kimutatható ideg-végződések (pl. hisztamin termelő hízósejteken) Allergia: kondicionált reflex (művirág, hipnózis) Pszichoneuroimmunológia KIR axon mastocita idegsejt

22. Egészségpszichológia • Hangsúly a betegség megélésén van • Beteg ismeretei és megküzdési stratégiái döntően meghatározzák életminőségét (testi, lelki és szociális jól-lét) • Self-management: aktív megküzdés, kontroll • Pozitív betegségtudat: lehetőségek maximalizálása, határok tudatosítása • Gyerek: egészséges személyiségfejlődés

23. Öngondozás (self-management) • Ismeretek megszerzése,készségek begyakorlása • Reális célkitűzések, elfogadható terápiás eljárások • Önmonitorozás:(tünet, PEF, trigger, gyógyszer) • Önkontroll: légzőtorna, relaxáció, asszertivitás • Önbizalom nő, dependencia csökken • Szorongás csökken, depresszió megelőzhető • Kiadványok • Betegoktatás • Asztma klub

24. Pszichiátriai zavarok felismerése • Diagnosztikus nehézségek: hasonló tünetek • alvászavar, fejfájás • fáradtság, energiátlanság • ingerlékenység, koncentrációs nehézség • levertség, kedvetlenség • nehézlégzés, légszomj • szívdobogás • elkerülő magatartás • Pszichofarmakológiai kezelésben részesült a „valószínűleg pszichiátriai esetek” 53.3%-a (ebből rendszeres gyógyszerszedés 22.1%)

25. Diagnosztikus interjú • Interjú: pszichoszociális háttér („Egyéb probléma?”) • Rizikó tényezők: • női nem, felnőttkori allergia kezdet, életkor • asztma, sokféle allergén, trigger • egész évben fennálló panaszok, • pozitív pszichiátriai családi anamnézis • Kulcstünetek: stressz, erős érzelmek kiváltják vagy rontják az allergiás tüneteket (tüneti napló) Indokolatlan félelmek, tartós hangulatváltozások Túlzott elkerülő magatartás, félelem rosszullétektől Alvászavarok (elalvási nehézség, korai ébredés)

26. Szűrőkérdőívek • Betegségspecifikus életminőség kérdőívek • Validált magyar verzió: www.qolid.org adatbázis • Juniper féle asztma, szénanátha ÉM kérdőív felnőtteknek, gyerekeknek • Pszichiátriai szűrőkérdőívek Saját vizsgálatunkban (megbízhatóság>80%) : Juhász Neurózis Pontozóskála, Beck Depresszió Tünetlista, Spielberger Szorongásosság Skála

27. Gyógyszeres terápiás lehetőségek • Depresszió és pánikzavar diagnózisa esetén többnyire indokolt antidepresszívum adása • Gyógyszer interakciók miatt fokozott óvatosság • Elsőként választandók: SSRI, kettős hatású szerek (sertralin, venlafaxin) és RIMA • Korábban: triciklikus antidepresszívumoknak közvetlen antihisztamin, gyulladásgátló hatását kimutatták, de sok a mellékhatás • Fontos a beteg felvilágosítása a gyógyszer használattal kapcsolatban és a rendszeres kontroll (tüneti napló)

28. Anxiolítikumok alkalmazása • Akut szorongás kezelésére • Pánikzavar, komorbid szorongásos tünetek esetén antidepresszivumokkal kombinálva • Nagypotenciálú benzodiazepinek (alprazolam, clonazepam) • Kispotenciálú benzodiazepinek asztmában kerülendők, légzésdepressziós hatásuk miatt • Gyógyszerinterakciók miatt fokozott óvatosság! • Gyakran asztmás, allergiás, tünetek is javulnak

29. Pszichoterápiás lehetőségek • Önállóan, vagy pszichofarmakoterápia kiegészítése gyanánt • Kognitív viselkedésterápia (magatartásterápia) • Interperszonális pszichoterépia • Relaxáció, légzéskontroll • Bio-feedback (PEF: csúcsáramlás mérő) • Rövid terápiák: problémafeltárás (Rogers) • Családterápia (családi asthma program) • Szimbólumterápiák, imagináció, hipnózis

30. Relaxáció • Progresszív relaxáció • Vegetatív egyensúly helyreállítása • Kórosan fokozott izomtónus csökkentése • Légzés tudatosítása • Önmegfigyelés • Testi érzések helyes megítélése • Szorongás csökkentése • Kontroll élmény, dependencia csökkentése

31. Pszichoszomatikus önrontó körök Önmegfigyelés, szorongás Iatrogénia Testi tünetek Csökkent aktivitás Betegségelőnyök, környezeti reakciók

32. Összegzés • Allergiás betegknél pszichiátriai zavarok kétszer gyakrabban fordulnak elő • Pszichés problémák negatív hatással vannak a tünetekre és a kezelésre • Fontos a pszichoszociális háttér megismerése • Pszichiátriai zavarok felismerése (kérdőív) • Betegoktatással gyakran megelőzhető szorongás, depresszió • Pszichiátria zavar esetén gyógyszeres és/ vagy pszichoterápiás kezelés • Nem csak a lelki állapot, az allergiás tünetek is javulhatnak