GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 16.

1. GAZDA – ÁLLATTARTÁS I.16. Ismertesse a legeltetési módokat! - A legelő jelentősége - Legeltetési módok (szabad, pányvás, adagolt) - A legelő berendezései - Az állatok előkészítése legeltetésre - A legelő hasznosítása kaszálással

2. Zöldtakarmányok • Foszfortartalmuk kicsi (2-3g kg sz.a.) kalciumban viszont gazdagok (13-15 g/kg sz.a.) • Mikroelem-tartalmuk a talajellátottság, a csapadék és a trágyázás függvényében változik • Karotinban gazdagok, D-vitamin tartalmuk kicsi, E és K vitamin szintjük kielégítő • A tiamin (B1) és a kobalamin (B12) kivételével a vízben oldódó vitaminokból megfelelő mennyiséget tartalmaznak

3. A legelő • Gyep: Főként pázsitfűfélékkel, pillangósokkal, gyomnövényekkel benőtt területek, melyeket legelőként vagy kaszálóként hasznosíthatunk • Hazánkban jelenleg 1 millió ha a gyepterület, ami az összes művelt mg-i terület 17%-a • Gyepterületeink átlagos hozama kicsi (1,5t/ha) • trágyázás hiánya • csapadék hiány, öntözés hiánya • Állandó legelő: az év egészében legeltetésre használjuk • Alkalmi legelő: időszakosan vagy egy-egy alkalommal használjuk • Természetes gyepek, ősgyepek – mesterséges gyepek

4. A legelők jelentősége • A legtermészetesebb takarmányok • Kedvező étrendi hatás, jó emészthetőség • A változatos botanikai összetételű növények kiegészítik egymást • A szabadban való mozgás kedvező az állatok egészsége, a csontozat fejlődése, az ivari működés szempontjából egyaránt • A legolcsóbb szálastakarmány, nem terheli a betakarítás, szállítás költsége • Az állatok energiaszükséglete ugyanakkor nő

5. Állandó legelők, természetes vagy ősgyepek • Pázsitfüvek: csenkeszek, perjék, csomós ebír, magyar rozsnok, réti ecsetpázsit, réti komócsin, taréjos búzafű, tarackos tippan stb. • Pillangósok: lucernafélék, vörös-, fehér-, korcshere, bükkönyök, szarvaskerep • Gyomok: • takarmányértékkel rendelkezők (pongyola pitypang, tyúkhúr stb.) • előfordulásuk káros: mezei aszat, tövises iglice, cserjék stb.) • Lehetnek • síkvidéki, dombvidéki, hegyvidéki, havasi, lápi, sziki legelők

6. Mesterséges, telepített legelők • Legelőnél a taposást jobban bíró aljfüvek, míg kaszálónál a szálfüvek dominálnak Alkalmi legelők • gabona, kukorica, répa, borsó, lóbab, csillagfürt tarló (sertésekkel és juhokkal) • Vasúti töltések, útszélek, árokpartok (kérődzők)

7. Állatfajok legelővel szembeni igényei • Szarvasmarha: • dús és puha levélzetű, 15-20 cm magas füvet kedveli • ideális: 50-60 m2 -en 6-7 óra alatt 50-60 kg füvet tud lelegelni egy kifejlett marha • a taposási veszteség a fű magasságának függvényében változik (20 cm- 15%; 50cm-45%) • Ló: • a füvet harapja, az alacsonyabb füveket is képes lelegelni • a kemény szárú füveket kedveli (pl. csomós ebír) • a pata és a csontozat fejlődése miatt a talaj kemény szerkezetű legyen • bő hozamú legelőn egy kifejlett ló 50kg füvet képes lelegelni

8. Juh: • ajkaival szinte „leborotválja” a legelőt • optimális legelő magasság 10-15cm • naponta 6-8 kg-ot képes lelegelni • a vizenyős, mély fekvésű területek kerülendők (májmétely, tüdőférgesség) • Sertés: • a rostban szegény, puha szárú, dús levélzetű legelőt szereti • 2-3 óra alatt a kifejlett sertés 4-5 kg füvet tud felvenni • táplálóanyag igényét önmagában a legelő nem fedezi • a sertéslegelőn más állatfaj ne szívesen legel • Lúd: • mélyen legel, károsítja a szártövet, nehezebben sarjad újra a fű • Kifejlett ludak 500-600 g füvet legelnek

9. A növények vegetációs idejének előrehaladtával • nő a cukor- és rosttartalmuk, • csökken a fehérje, a zsír, és az ásványi anyagok mennyisége

10. A legelők hasznosítása • A füvet legeltetni bimbózás kezdetén, szénának, szilázsnak lekaszálni a bimbózás és a virágzás közötti stádiumban célszerű • Előkészületek a legeltetésre: • az állatok fokozatos hozzászoktatása a szabadban való tartózkodáshoz (karám) • körmözés, védőoltások • a legeltetési időt fokozatosan növeljük • legelőápolás (vakondtúrások, tisztító kaszálás, karámjavítás stb.)

11. Legeltetési módok • Szabad legeltetés (ősi forma, az állatállomány az adott terülten szabadon legel) • nagy a tiprási veszteség • az állatok válogatnak • a gyepterület hasznosulása alacsony • Irányított legeltetés • lábalóli legeltetés (felügyelet mellett legelnek az állatok) • pányvás legeltetés • szakaszos legeltetés (állandó kerítéssel elválasztott szakaszokra osztják a legelőt) • lehet adagolt vagy sávosan adagolt (a legelő szakaszt is több adagban legeltetik) • műveleti egységre alapozott szakaszos legeltetés (a szakaszokat nem stabil karámok, hanem mobil villanypásztorok határolják; a legelő gépekkel is művelhető)

12. Szakaszos legeltetés

13. Sávos szakaszos legeltetés

14. Sávos adagolt legeltetés

15. Legelő előkészítése • belvizek megszüntetése • legeltetést akadályozó tárgyak eltüntetése • vakondtúrások elegyengetése • mérgező növények kiirtása • kutak vizét fertőtleníteni kell • a nyári szállásokat, karámokat és sózó vályúkat ki kell javítani • talaj parazitás fertőzöttség felmérés • sérülést okozó tárgyakat eltávolítása • cserjék, bokrok kivágása, vadvizek elvezetése, árkok megtisztítása, kövek és egyéb idegen tárgyak eltávolítása, • árnyékos pihenőhelyek kialakítása

16. Állatok előkészítése a legeltetésre • fokozatos szabad levegőhöz és mozgáshoz szoktatás • körmözés • fokozatos szoktatás az egész napos legelőn tartózkodáshoz • kihajtás előtt állatorvosi vizsgálat • További feladatok: • bélsárvizsgálat, bőrvizsgálat • féregtelenítés (legeltetési szezon elején és végén), vakcinázás, • zöldtakarmányhoz szoktatás (1-2 héttel előbb)