220 likes | 310 Views
V állalati pénzügyek. Kovács Imola kovacs.imola@gmail.com 506 iroda. Osztalékpolitika elválasztása a többi pénzügyi döntéstől. Osztalékpolitika összefügg egy vállalat: finanszírozási beruházási döntéseivel Pl.1: az osztalék nagysága a beruházási döntések következménye
E N D
Vállalati pénzügyek Kovács Imola kovacs.imola@gmail.com 506 iroda
Osztalékpolitika elválasztása a többi pénzügyi döntéstől • Osztalékpolitika összefügg egy vállalat: • finanszírozási • beruházási döntéseivel Pl.1: az osztalék nagysága a beruházási döntések következménye Pl.2: az osztalék nagysága a hitelpolitikai döntések következménye
Osztalékpolitika elválasztása a többi pénzügyi döntéstől Pl.1: az osztalék nagysága a beruházási döntések következménye • a vezetés optimista a vállalat jövőjét illetően => nyereséget akar visszatartani a bővítés érdekében => alacsony osztalékot fizet • ezek a jövőbeli lehetőségek valamilyen ok miatt beszűkülnek => bejelentik az osztalék növelését, esik a részvényárfolyam • hogyan tudjuk elkülöníteni az osztaléknövekedés hatását annak a csalódásnak a hatásától, amit a befektetők az elveszett növekedési lehetőségek miatt éreznek?
Osztalékpolitika elválasztása a többi pénzügyi döntéstől Pl.2: az osztalék nagysága a hitelpolitikai döntések következménye • egy vállalat beruházásait jórészt hitelből finanszírozza => növekszik az osztalékfizetésre felhasználható pénz • hogyan tudjuk elkülöníteni a hitelfelvétel hatását az osztalékfizetés hatásától?
Osztalékpolitika elválasztása a többi pénzügyi döntéstől • Pl.1, Pl.2 => az osztalékpolitikát el kell különíteni a többi pénzügyi döntéstől • adott beruházási illetve hitelfelvételi döntések (politika) esetén mi az osztalékfizetés/osztalék változásának hatása • forrás: részvénykibocsátás • osztalékfizetés = választás a nyereségvisszatartás és osztalékfizetés és új részvények kibocsátása között
Az osztalékfizetés formái • készpénzben: szokásos osztalék, rendkívüli vagy különleges osztalék(~részvényvisszavásárlás a vállalat részéről, részvényeladás a részvényes részéről) • osztalékrészvények (~részvényfelaprózás) – nő a részvények száma, a vállalat értéke nem változik => csökken az egy részvényre vetített érték • osztalékrészvény pl. minden tulajdonban lévő 100 részvény után 5 extra részvény • részvényfelaprózás pl. minden 100 darab részvényt átalakítunk 105 részvénnyé
Román Értéktőzsde - BVB http://www.bvb.ro/ListedCompanies/StatusDivid.aspx • Simbol ALBZ • Denumire societ. (cod fiscal) ALBALACT SA (1755369) • Anul 2012 • Profit net total 7.320.697 RON • Dividende total 7.320.697 RON • Data referinta AGA 22.04.2013 • Data AGA (dividend) 29.04.2013 • Data de inregistrare 20.05.2013 • Data ex dividend 16.05.2013 • Dividend Persoane Fizice 0,010500 RON • Dividend Persoane Juridice 0,010500 RON • Tip dividend brut
Román Értéktőzsde - BVB • Data referinta AGA data la care cine este actionar, poate sa participe la Adunarea Generala a Actionarilor • Data AGA (dividend) data Adunarii Generale a Actionarilor • Data de inregistrare data la care cine este actionar, poate sa beneficieze de hotararile luate in cadrul Adunarii Generale a Actionarilor • Data ex dividend 16.05.2013 • Tip dividend brut
Román Értéktőzsde - BVB http://www.clubulinvestitorilor.ro/2012/03/educational-data-de-referinta-si-data-de-inregistrare/ • Perioada de decontare este de T+3 - doar a 3-a zi lucratoare de la data tranzactiei vom figura ca actionari • Exemplu: Sif Banat-Crisana (SIF1) : - data de referinta 28.03.2012 - AGA 25.04.2012 - data de inregistrare 18.05.2012 -pentru a putea participa la AGA trebuie sa fim actionari la data de referinta din 28.03.2012 iar pentru acesta ultima zi in care putem cumpara actiuni este 23.03.2012 - pentru a beneficia de hotararile luate in AGA din 25.04.2012 ( dividende sau altceva ) trebuie sa fim actionari la data de inregistrare din 18.05.2012, iar pentru aceasta ultima zi in care putem cumpara actiuni este 15.05.2012.
Részvény-visszavásárlás • 3 alapvető módszer: • nyílt piacon • fix áron bizonyos mennyiségű részvényt (bizonzos prémium mellett) • a fő részvényessel való közvetlen tárgyalással
Részvény-visszavásárlás vs. osztalékfizetés • az osztalék jövedelemnek megfelelően adózik, visszavásárlás esetén az árfolyamkülönbözet adózik • részvény-visszavásárlás ~ nagy mértékű osztalékfizetés, de nem helyettesíti ezt • a részvény-visszavásárlások változákonyabbak, mint az osztalékfizetés, egyszeri események, a felesleges pénz kiosztására szolgálnak • az osztalék csökkentésének bejelentését a piac általában rossz hírnek tartja
Részvény-visszavásárlás vs. osztalékfizetés - Példa Egy vállalatnak 100 részvénye van. Egy adott évben 1000$ jövedelmet ér el, az egészet kifizeti osztalékként. A részvényesek elvárják hogy az osztalékot a jövőben fenntartsák, hozamelvárásuk 10%. • Hat. meg egy rv. értékét ill. a vállalat piaci értékét! • A vállalat bejelenti, hogy az első évi osztalék helyett rv.eket vásárol vissza. Változik-e a vállalat piaci értéke ill. egy rv. értéke? Mennyi lesz a visszavásárlási ár? Hány rv.t vásárol vissza a vállalat? Milyen osztalékra számíthatnak a befektetők a továbbiakban?
Részvény-visszavásárlás vs. osztalékfizetés - Példa • Egy részvényre jutó osztalék (DPS): 1000/100=10$ Egy részvény értéke (P): 10/0,1=100$ Váll. piaci ért.: 100x100=10.000$ vagy 1000/0,1=10.000$ b. Váll. piaci ért.: részvényesek összes pénzáramlásának (osztalék + részvényvisszavásárlás) jelenértéke: 1000/0,1=10.000$ = = PV rv.visszavás.+ PV II.évben induló oszt.sorozat = = 1000/1,1+(1000/0,1)/1,1=909,09+9090,91=10.000$ Akik eladták rv.eiket: visszavásárlási ár = 100x1,1=110$ Visszavásárolt részvények száma: 1000/110=9,09 rv. Marad: 100-9,09=90,91 rv. Akik megtartották rv.eiket: II. évtől részvényenkénti osztalék: 1000/90,91=11$ Egy részvény értéke: (11/0,1)/1,1=100$
Hogyan döntenek a vállalatok az osztalék mértékéről? • Lintner-modell: • A vállalatok az osztalék kifizetésénél hosszú távú célokat követnek. • A vezetők inkább az osztalékok változására, mintsem abszolút szintjére koncentrálnak. • Az osztalékok változásai hosszú távon a fenntartható nyereségszintet követik. A vezetők kisimítják az osztalékokat. Az átmeneti nyereségváltozások nincsenek hatással az osztalékra. • A vezetők vonakodnak az osztalékszint olyan változásaitól, amelykete később esetleg vissza kell vonniuk.
Hogyan döntenek a vállalatok az osztalék mértékéről? • Lintner-modell: • Következő év osztaléka: DIV1=megcélzott(kitűzött) osztalék = megcélzott hányad x EPS1 • Osztalék változása: DIV1– DIV0= megcélzott változás = megcélzott hányad x EPS1 - DIV0 • még ha a körülmények biztosítanák is a vállalati osztalék növekedését, a vezetők csak részlegesen használják ezt ki: DIV1 – DIV0 =módosító tényező x megcélzott változás
Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások • konzervatívok (jobbosok): az osztalék növekedése növeli a cég értékét • radikálisok (balosok): az osztalék növekedése csökkenti a cég értékét • középutasok: az osztalékpolitika közömbös a vállalat értéke szempontjából
Modigliani és Miller osztalékpolitikára vonatkozó tétele • Az osztalékpolitika lényegtelen egy olyan világban, ahol nincsenek adók, tranzakciós költségek és más piaci tökéletlenségek. • osztalék növelése a beruházási és hitelfelvételi politika változtatása nélkül: új részvények kibocsátása • a régi részvényesek által elszenvedett árfolyamveszteséget épp kiegyenlíti a cserébe kapott osztalék • részvényes: osztalékot kap ~ részvényeket ad el • vállata: osztalékot fizet ~ részvényeket vásárol vissza
Modigliani és Miller osztalékpolitikára vonatkozó tétele Osztalékfizetés előtt Osztalékfizetés és részvénykibocsátás után Új részvényesek 1 részvény régi értéke } Vállalat értéke 1 részvény új értéke } Régi részvényesek Összes részvény száma Összes részvény száma
Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások – A jobboldaliak • konzervatívok (jobbosok): az osztalék növekedése növeli a cég értékét • okok: - piaci tökéletlenségek: • néhány pénzügyi intézmény csak olyan részvényt vásárolhat amely fizet osztalékot • a részvényeladás tranzakciós költségekkel jár - magas osztalék: óvatosabb, értékorientáltabb beruházási politikát tükröz
Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások – A baloldaliak • radikálisok (balosok): az osztalék növekedése csökkenti a cég értékét • ok: - adók: • amíg az osztalékot jobban megadóztatják, mint az árfolyamnyereséget, a vállalatnak a lehető legalacsonyabb osztalékot kell fizetnie
Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások – A baloldaliak
Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások – A baloldaliak