Szűrővizsgálatok eredményeinek értékelése

1. Szűrővizsgálatok eredményeinek értékelése

2. Progresszió Komplikáció Biológiai kezdet Tünetek Fogékonyság Preklinikai szakasz Klinikai szakasz Elsődleges Másodlagos Harmadlagos megelőzés megelőzés megelőzés (primer) (szekunder) (tercier) Egészségmegőrzés Egészségvédelem Korai diagnózis és azonnali kezelés (szűrővizsgálatok) Kezelés és rehabilitáció Betegségmegelőzés MEGELŐZÉS (PREVENCIÓ)

3. Szűrővizsgálatok Szűrés (szűkebb értelemben):a korai szakaszban lévő, nem diagnosztizált betegség valószínűsített azonosítása (gyorsan kivitelezhető teszt, vizsgálat) Szűrés ≠ diagnosztikus vizsgálat a betegség lehetőségére hívja fel a figyelmet a tünetek megjelenése előtt. Látszólag egészséges: 1. valószínűleg beteg 2. valószínűleg nem beteg

4. Szűrővizsgálatok DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLAT SZŰRÉS Kezdeményező: a beteg Kezdeményező: a szűrést szervező vizsgáló a részvétel önkéntes • Orvosi vizsgálat • anamnézis • fizikális vizsgálat • labor • műszeres vizsgálat • Gyorsan kivitelezhető, egyszerű • tesztek • vizsgálatok Elkülöníti a VALÓSZÍNŰLEG BETEG (pozitív) VALÓSZÍNŰLEG NEM BETEG (negatív) személyeket DIAGNÓZIS, TERÁPIA

5. Szűrővizsgálatok • Követelmények: • tesztpozitívak diagnosztikus kivizsgálása • a diagnosztizált betegek terápiás • ellátásának biztosítása • Kérdés: • javítja-e a korai felismerés és gyógyítás • a prognózist? • kockázat (stressz, biztonságérzet, felesleges • diagnosztikai vizsgálat terhe, mellékhatásai) • költségek (az álpozitívak diagnosztikai • kivizsgálásának többletköltségei, a költségek és a • szűrés nyújtotta előnyök egyensúlya)

6. Szűrésre alkalmas betegségek: 1.) szűréssel vizsgálható preklinikai szakasz - az elváltozás a preklinikai szakaszban kimutatható - a korai kezelés hatásosabb és biztosított 2.) betegség súlyossága: súlyos következmények, ha később, a klinikai szakaszban diagnosztizálják 3.) a betegség prevalenciája a preklinikai szakaszban. A preklinikai szakaszban levők aránya függ: - az elváltozás incidencia arányszámától - a preklinikai szakasz átlagos hosszától - a korábban lebonyolított populációs szűrések számától, rendszerességétől

7. Szűrővizsgálatok A szűrés - screening A szűrővizsgálati tesztekkel szemben támasztott követelmények: • reproduktivitás • validitás (a teszt azon képessége, hogy mennyire tud ja elkülöníteni a valóban betegeket a nem betegektől) • szenzitivitás (érzékenység) • specificitás (fajlagosság) • prediktív érték

8. a: valódi pozitív (szűrési teszt pozitív, referencia pozitív) b: álpozitív (szűrési teszt pozitív, referencia. negatív) c: álnegatív (szűrési teszt negatív, referencia pozitív) d: valódi negatív (szűrési teszt negatív, referencia negatív)

9. Szenzitív:korrekten azonosítja a preklinikai állapotot (álnegatívok száma csekély) Szenzitivitás= a x 100 (≈100% a jó) a+c Specifikus:a preklinikai szakasztól menteseket azonosítja korrekten (álpozitívok száma csekély) Specificitás= d x 100 (≈100% a jó) b+d Pozitivitási kritérium: döntési szint, küszöbérték, mely alapján a szűrés eredménye + vagy - . Ennek megváltoztatása a szenzitivitást és specificitást megváltoztatja.

10. 80 Szenzitivitás = = 80% 100 800 Specificitás = = 89% 900 Példa Összesen 180 820 100 900 1000

11. Diabeteses Nem diabeteses + - 20 20 Pozitivitási kritérium meghatározása Példa: 20 diabeteses és 20 nem diabeteses beteg vércukor tesztje Nem diabeteses Diabeteses Diabeteses Nem diabeteses magas vércukorszint alacsony Szenzitivitás = 5/20 = 25% Specificitás = 18/20 = 90%

12. + - 20 20 Pozitivitási kritérium meghatározása Nem diabeteses Diabeteses magas Diabeteses Nem diabeteses vércukorszint alacsony Szenzitivitás = 17/20 = 85% Specificitás = 6/20 = 30%

13. Prediktív érték:a teszt eredményéből mennyire lehet következtetni a valódi állapotra Pozitív prediktív érték a_ a+b A pozitív eredmény milyen valószínűséggel bizonyulhat betegségnek. Negatív prediktív érték _ d__ c+d A negatív teszteredmény esetén mi a valószínűsége a betegségtől való mentességnek. X 100 X 100

14. A prediktív érték meghatározása Összesen 180 820 100 900 1000 80 Pozitív prediktív érték = = 44% Negatív prediktív érték = = 98% 180 800 820

15. A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a folyamat során • A szűrésen részt vett populáció száma • A célpopuláció átszűrtsége és hányszor történt meg a szűrés • A preklinikai szakaszban levő betegség mért prevalenciája • A program teljes költsége • Egy eset felismerésének költsége

16. A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a folyamat során • A pozitív teszteredményűek hány százaléka kapott diagnózist és kezelést • A pozitív teszteredményűek prediktív értéke

17. A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a kimenet alapján • A halálozás csökkenése az átszűrt • populációban • A letalitás csökkenése az átszűrt • populációban • A korai stádiumban diagnosztizált esetek • arányának növekedése • A szövődmények számának csökkenése • A kiújulás vagy a metasztázisok megelőzése • vagy csökkenése • Az életminőség javulása a szűrt egyének • körében

18. A szűrés eredményességét befolyásoló tényezők • „IDŐELŐNY” – TORZÍTÁS • A PREKLINIKAI SZAKASZ HOSSZÁBÓL • SZÁRMAZÓ TORZÍTÁS • AZ ÖNKÉNTES RÉSZVÉTELBŐL • SZÁRMAZÓ TORZÍTÁS • - TÚLDIAGNOSZTIZÁLÁS

19. 55 53,5 35 A Halál Korév „IDŐELŐNY” Áttét kezdődik a májban Klinikai tünetek A rákos elváltozás kezdete Átmérője 1 cm Bélvérzés kezdete Preklinikai szakasz a vastagbél rosszindulatú daganatának egy hipotetikus esetében

20. A preklinikai szakasz hosszából származó torzítás 1 év 4 hónap Szűrés időpontja

21. Célpopuláció Szűrt Nem szűrt Halálozás a vizsgált betegség miatt Halálozás a vizsgált betegség miatt Nincs halálozás a vizsgált betegség miatt Nincs halálozás a vizsgált betegség miatt A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a kimenet alapjánKohorsz vizsgálat Nem randomizált

22. A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a kimenet alapjánEset-kontroll vizsgálat Szűrtek Nem szűrtek Szűrtek Nem szűrtek A betegség előrehaladott stádiumában levők Kontrollok

23. Célpopuláció Szűrt Nem szűrt Halálozás a vizsgált betegség miatt Halálozás a vizsgált betegség miatt Nincs halálozás a vizsgált betegség miatt Nincs halálozás a vizsgált betegség miatt A szűrővizsgálatok eredményességének értékelése a kimenet alapjánRandomizált vizsgálat Randomizálás

24. Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok Szervezett szűrések Emlőszűrés(mammográfia)(2001) – 45-65 év között 2 évente Nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés (2003) – 25-65 éves korban 3 évente Gyomor-bélrendszeri eredetű vérzés szűrése (Vastag- és végbélrákszűrés) – 50-70 év között 2 évente Prosztataszűrés (kísérleti program – urológiai szakrendelésen) - 50-70 év között

25. Emlőszűrés minőségi mutatói (WHO) 1. Részvételi arány:~ 70 % 2. Visszahívási arány:10 % alatt 3. Biopsziák száma:~ 2 % 4. Azonosított daganatok:0,2-0,7 % 5. Korai daganatok aránya:50 % felett 6. Pozitív prediktív érték:50 % felett

26. 40,4 % Forrás: www.daganatok.hu

27. Az emlőszűrésre használt módszerek érzékenységének és fajlagosságának összehasonlítása Forrás:Chamberlain*és Forrest**

28. Az emlőrák okozta halálozás csökkenése a szűrt lakosságcsoportban

29. A méhnyakrák okozta halálozás csökkenése a szervezett szűrés hatására az észak-európai országokban 1963-67és 1978-82 között. Forrás:Laara et.al.Lancet i:1247-1249.1987.

30. A citológiai szűrővizsgálat hatásossága aszűrés gyakoriságának függvényében Feltételezve: •35-64 év közötti korcsoport szűrését •100%-os részvételt •előzőleg egy negatív eredménnyel járt szűrővizsgálatot Forrás:N.E.Day,The epidemiological basis for evaluating different screening policies,pp.199-212.In:Screening for cancer of uterine cervix,IARC.Sci.publ.no.76.Lyon,1986.

31. A vastag- és végbélrák szűrővizsgálat hatásossága a halálozás népességbeli csökkenésével mérve