A gerinc és leggyakoribb betegségei gyermekkorban

2. A gerinc és leggyakoribb betegségei gyermekkorban Gyermekkorban a gerinc megbetegedései a leggyakoribb mozgásszervi eltérések.

3. Az emberi test jellegzetes szerkezeti sajátossága a kétoldali részarányosság, azaz a bilateralis szimmetria. Ez azt jelenti, hogy a test közepén áthaladó nyílirányú sík ( median sagittalis sík ) a testet két, egymásnak tükörképét képező egyforma részre osztja.

5. A gerinc a frontalis sík és a középső nyílirányú sík metszésvonalában van. Normálisan a gerinc a frontalis síkban egyenes. A sagittalis síkbanviszont az álló gerincen normálisan váltakozó irányú görbületek jelennek meg: a nyaki lordosis, a háti kyphosis és az ágyéki lordosis. Ezek az élettani görbületek, melyek jelenléte szükséges, és meghatározott mértéken belül fiziológiás.

7. Ezek az egyedfejlődés folyamán fokozatosan változva, a csecsemőkortól kezdve teljes mértékben a nemi érés utáni időszakig alakulnak ki. Idős korban a gerinc hosszának ¼ részét kitöltő porckorongok dehidratáltsága következtében a görbületek fokozódnak.

8. A fiziológiás görbületek jelentősége mechanikai szempontból a nagyobb teherbírás, statikai szempontból az egyensúly biztosítása. A gerinc nem egy tömbből álló oszlop, hanem 24 csigolyából, porckorongokból, ízületekből álló funkcionális egység, kinetikus lánc.

10. C3 -tól L4-ig a gerinc elemi strukturális felépítése három pillérrel modellezhető, ahol az elülső pillér a csigolyatest, míg a másik kettő a hátsó ízfelszínek, azaz a processus articularisok.

11. Az egymás fölé helyezett elemi struktúrák pillérei függőleges oszlopokat alkotnak, ugyanakkor egymáshoz viszonyítottan a discusokkal együtt három ízületi felszínnel rendelkező mobil szegmensek.

13. A gerinc vertikális stabilitását a gravitációs erőt viselő elemi struktúráknak a test minden fiziológiás pozíciójában való összetartozása adja. (R.Luis)

14. A gerinc görbületei statikus és dinamikus körülmények között módosítják ugyan a függőleges oszlopok tengelyét, de semmiképpen sem változtatják meg az axialis stabilitás alapelvét.

15. Mindezek ellenére a gerinc önmagában igen kicsi belső stabilitással rendelkezik. A gerinc egyensúlyának megtartásához mindenképpen szükséges az izomzat. Mérések szerint aktív izomerő - és a bordák merevítő hatása - nélkül már 2 kg-os axiális erőhatásra is összecsuklana a gerinc.

16. A gerinc egészére nyomó és nyíró erők hatnak. A nyomóerőt elsősorban a csigolyatest trabecularis szerkezete viseli. De sem a csigolyatest, sem a zárólemezek nem rigidek. ( 75oo N kompressziós erő hatására a zárólemez o,5 mm-t nyomódik be, ami a csigolyatest 3%-os alakváltozását jelenti.)

17. Az intervertebralisdiscus három részből áll: • anulusfibrosus, mely gyermekkorban más típusú kollagén rostokból épül fel, mint felnőtteknél, • nucleuspulposus • porcos lemez.

19. Az anulus fibrosushorizontalis síkú, körkörös, gyűrűszerű lemezekből áll. Rostjai hagymalevél-szerűen, rétegesen rendeződnek el. A nucleus pulposuslaza, fibrillaris felépítésű, mucopolysaccharidokból és collagen rostokból álló, erősen hydrophil, 85%-nyi vizet tartalmazó struktúra, mely az anulus fibrosus központi részét foglalja el. A hyalin porcból állóporcos lemezalkotja az átmenetet a discus és a csigolyatest között, egyben biztosítja az anulus fibrosus fibrilláinak eredését, és a folyadék-diffusiot a csigolya vérkeringéséből a nucleus pulposus feltöltéséhez.

21. A discus a rá nehezedő axialis nyomóerőt a nucleus hydratált állapotában annak ozmotikus nyomása révén viseli el. Növekvő terhelés esetén a nucleus vizet veszít, amíg új egyensúlyi helyzet nem alakul ki.

22. A nyomóerő ciklikus ismétlődése esetén a discus vízvesztése hatványozottan fokozódik. Vizsgálatok szerint a nucleus másfél órai állás során bekövetkező magasság-vesztése fekvő helyzetben 15 perc alatt normalizálódik.

23. Minthogy a gerinc 3 függőleges oszlopból áll, így minden mobil szegmentumban három ízületi felszín – a discus és a két hátsó ízület – együtt viseli el az erőhatásokat. Álló helyzetben a gerinc előtt ható gravitációs erő, valamint az - ezt a gerinc mögött - egyensúlyozó izomerő eredője nyomóerőt fejt ki a discusra és a csigolyatestre, és nyíró erőt a hátsó ízületekre.

25. Minthogy a gerincre ható megterhelés caudal felé fokozódik, ennek megfelelően a teljes ízületi felszín is minden mobil szegmensben caudal felé növekszik.

27. Az intervertebralis discusok is a lumbalis regióban a legnagyobbak - felnőttben magasságuk 10-15 mm, felszínük 50 x 30 mm.

28. A gerinc mozgásai is az ízületek felépítésétől függenek. Minden mobil szegmensben a három pillérnek megfelelően három ízület van.

29. Maga a discus gömbízületként funkcionálhatna, de Két, részben ugyanazon csont által alkotott ízület mechanizmusa közös kell, hogy legyen, azaz a mozgási tengelynek mindkét ízület geometriai viszonyait ki kell elégítenie. Ez a közös kompromisszumos tengely. /Szentágothai/ A mozgásokat tehát mindig a közös, kompromisszumos tengely határozza meg, vagyis – lévén a discus felépítése minden szegmensben azonos – a hátsó ízületek síkjai.

30. A hátsó kisízületek (zygoapophysealis articulatio ) : mechanizmususk szerint trochoid , azaz forgó ízületek. A hátsó ízületek síkjai a gerinc különböző szakaszain eltérőek: - a nyaki szakaszon a horizontalis - a háti szakaszon a frontalis - a lumbalis szakaszon a sagittalis síkban vannak.

31. A gerinc mozgásai – a flexio-extensio, a rotatio valamint az inclinatio – a gerinc különböző szakaszain ennek megfelelően különböző módon és mértékben mennek végbe.

32. A sagittalis síkban végbemenő flexio - extensioegy circularis, haránt tengely körül történő mozgás. A lumbalis gerincen ez a mozgás a legnagyobb terjedelmű.

34. A rotatio a nyaki szakaszonegy ellipszis szegmentjét írja le. Aháti szakaszona frontalis síkú ízfelszínek egy körív mentén rotálódnak. A háti szakaszon ez a mozgásforma a legszabadabb, a bordák csatlakozása miatt a többi korlátozott.. Alumbalis szakaszona hátsó ízületek sagittalis helyzete miatt a rotatio jelentősen korlátozott.

35. A lateral-inclinatio, vagy oldalra hajlásszimultán rotatioval jár együtt, és megfordítva. Ez, valamint minden egyéb mozgásforma is a nyaki szakaszon a legszabadabb.

37. Minden, két szomszédos csigolyából álló mobil szegmens csak kis amplitúdójú mozgásokra képes. Ezeknek a mozgásoknak az összegződése eredményezi a kinetikus láncként működő gerinc nagyfokú mozgékonyságát.

38. A gerinc statikaifunkciója a fej és a törzs egyensúlyának a biztosítása a gerinc sagittalis síkban létrejött, fiziológiás görbületeinek segítségével.

39. Állás A két lábon álló testhelyzet fajspecifikus pozíció.

40. Az egyensúlyi helyzet szerkezetileg meghatározott, a függőleges – antigravitációs - testtartást az izom hosszának, ezáltal az ízület helyzetének állandóságát szabályozó myotatikus, vagy proprioceptív reflex biztosítja. A test közepén áthaladó nyílirányú sík – a median sagittalis sík – a testet két, egymásnak tükörképét képező, egyforma részre osztja.

42. A gravitációs erő, mely párhuzamos, megoszló erőrendszernek tekinthető, a test minden elemére hat. A párhuzamos súlyerők középpontja - a súlypont – a median-sagittalis síkban van, így a súlyvonalnak is megfelel. Normálisan a súlyvonal a talpak által határolt trapéz, mint alátámasztó felület középpontján megy át.

44. A súlyvonal két oldalán lévő testfelek súlya egyenlő. Álló emberben számítások szerint a súlypont a II. sacralis csigolya magasságában, és attól 1-2 cm-rel ventralisan, a kismedencében van.

45. Oldalnézetben az atlanto-occipitalis ízülettől meghúzott súlyvonal a test valamennyi nagy, súly hordó ízületén áthalad. A gerincet többször metsző súlyvonal előtti és mögötti részek súlya egyenlő, ami az egyensúlyi helyzetet biztosítja.

47. Ezáltal a test labilis egyensúlyban lévő szerkezet. • Az álló ember stabilitását szerkezetilegmeghatározó tényezők • a gerinc élettani görbületei, • a medence dőlésszöge és a sacroiliacalis szalagrendszer.

49. A gerinc a sacrumon keresztül támaszkodik a medencére. A medence a csípőízületekben, a femur fejen-nyakon keresztül adja át a törzs súlyát az alsó végtagoknak. Az egyensúly érdekében ezen pontoknak a frontalis síkban egy egyenesbe kell esniük.

50.  Az egyensúly érdekében a gerinc sacrumon való megtámaszkodási pontjának és a csípőízületeknek a frontalis síkban egy függőleges egyenesbe kell esnie. Ehhez a medencének előre kell dőlnie, ami együtt jár a lumbalis gerincszakasz lordosisával. Normálisan a medence bemeneti síkja a vízszintessel 60-65 fokos szöget zár be.