Orvos- és egészségtudományi tájékoztatás

1. Orvos- és egészségtudományi tájékoztatás Egervári Dóra PTE FEEK Könyvtártudományi Intézet

2. Goethe : „a tudomány története a tudomány maga” • Bizonyos, hogy a tudomány története hozzásegít a tudomány megismeréséhez.

3. A tudomány története • Arabok • Keresztény medicina  a gyógyítás művészete • Kolostorok (testi, lelki gondozás) – gyógyító rendek • Egyetemek alapítása (4 kar) – szervezett orvosképzés  csak posztgraduális (papok) • Sebész céhek (polgári társaságok)

4. Az orvoslás és a gyógyítás • Orvosok • Sebészek (seborvoslás, borbély) • Bábák

5. Egyetemek • Salerno • Bologna • Montpellier • Paris • Padova Az egyetem oktatói kéziratos orvosi műveiket oktatásra használták

7. Az orvostörténet kapcsolódása más tudományokhoz • Művelődéstörténet • Szakmatörténet • Tudománytörténet • Köztörténet • Általános történelem

8. Az orvostörténelem tanulmányozásának célja • A medicina egészének jobb megismerése. • Az orvosi gondolkodás és az eljárások megismerése. • Az orvos, az orvostan és az orvosi gyakorlat helyének és a mindenkori társadalomban betöltött szerepének megértése. 

9. Az orvostörténelem feladata • A jelen problémái iránt fokozza az érzékenységet. • Az orvosokat elgondolkodtatja mai tudásukról. • Tudatosabbá teszi a saját gondolkodásmódjukat. • Rávezeti az orvost a beteggel való kontaktusának évezredes törvényszerűségeire. • Világossá teszi az orvosi magatartásformákat.

10. Orvosi tevékenység • Az orvos tudvalevően nemcsak az orvostudománnyal, nemcsak „betegségekkel”, megzavart anyagcserével, daganatokkal, operálandó elváltozásokkal, fertőző betegségekkel foglalkozik, hanem a beteg emberrel, sőt a megelőzés jegyében egyre inkább és egyre többet az egészséges emberrel. 

11. Az európai orvostörténetírás klasszikusai  • Ibn Abu Oseibia • Giovanni Tortelli • Symphorien Champier • Anton van der Linden • Daniel Le Clerc • Albrecht Haller • Emil Littré • Charles Victor Daremberg • Salvatore De Renzi • Francesco Puccinatti • Alfonzo Corradi • Eugen Baldinger • Friedrich Osiander • Kurt Sprengel • August Hirsch • Ludwig Choulant • Karl August Wunderlich • Heinrich Haeser • Theodor Puschmann • Robert Törply 

12. Orvostudományi könyvtárak

13. Ókori görög orvoslás és orvostudomány • Kr.e. 400 körül Hippokratész • És kortársainak gyűjteménye • Orvosi kéziratok • Alexandriai Könyvtár (Kallimakhosz által összeállított katalógus) • Pergamoni Könyvtár • Orvosi művek  keresztény kolostorok • Arab, görög orvosi kéziratok lefordítása • Szakirodalom fejlődése

14. Középkori könyvtárak • Bagdad • Kairó • Damaszkusz • Kr.u. 600 körül: Spanyolország (Isidor, Sevilla püspöke – legnagyobb magán tulajdonú orvosi gyűjtemény)

15. Könyvnyomtatás • Orvostudományi művek számának növekedése gyors és erőteljes • Értekezések közzététele • Nemzeti nyelvű szakirodalom • Könyvtárak száma gyorsan nő • Orvosi iskolák és társaságok

16. Könyvtárak a XVII-XVIII. században • Orvosi társaságok • London, Aberden, Glasgow, Dublin • Akadémia • Róma, Párizs, Szentpétervár, Philadelphia • Kórház • Pennsylvania, New York

17. Könyvtárak Magyarország • Kolostori könyvtárak (gyógyító rendek) Pannonhalma, Bakonybél, Veszprém, Esztergom • Fejedelmi és főpapi reneszánsz könyvtárak (Corvinák) • Egyetemek gyűjteményei (orvoskar) • Klimó könyvtár

18. Könyvgyűjtemények • Főúri könyvtárak • Tudósok magánkönyvtárai • XVIII. századi könyvgyűjtemények • Orvoskari Könyvtár • Budapesti Királyi Orvosegyesület Könyvtára • Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár

19. Főúri könyvtárak • Rádayak könyvtára (1790) 350 db orvosi könyv, • Szatmári Paksi Pál, • Gyarmathi Sámuel, • Weszprémi István, • Nagy Sámuel, • Gyarmathi Sámuel, • Széchényiek nagycenki könyvtára.

20. Tudósok magánkönyvtárai • Köleséri Sámuel 2000 kötetes orvosi könyvgyűjteménnyel rendelkezett. • Weszprémi Istvánnak 650 kötetes könyvtára volt. • Kazzay Sámuel tudós gyógyszerésznek 600 kötete, • Trnka Vencelnek - a nagyszombati orvosi kar első oktatóinak egyike - ezer kötetes gyűjteménye volt. • Az ismert orvosi könyvgyűjtők közé tartozott Zágoni Gábor és Stipsics Ferdinánd is.

21. XVIII. századi könyvgyűjtemények • Klimó György (1710-1777) pécsi püspök, • Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök, • Patachich Ádám (1717-1784) kalocsai érsek.

22. A XX. század • Orvosi könyvtárak elterjedése • Orvosi gyűjtemény növekedése • Nyilvánossá tétel

23. Orvosi könyveink

24. Az első magyarországi dokumentumok • Aranyosi Gellértfi János (lőcsei pap) az ispotályosrend tagjainak értekezése a pestisről (kódex) (1426-1473 között keletkezett) • Bagellardus Pál: Libellius de infantium aegritudinibus ac remediis (nyomtatott) (1472)

25. A XVI. század • Hagymási Bálint: Oposculum de laudibus et vituperio et aquae (1517) • Antonius, Brasavola Antonius Musa, Johannes Antal munkái (1535)

26. Magyar orvosok publikációi a XVI-XVII. századból • Jordán Tamás: Morbus Brunogallicus (1577), Pestis phaenomena (1575) • Jeszenszky /Jessenius/ János: Universalis corporis humani contemplatio. (1598), Pro anatome (1600), Anatomia Pragae (1601), Anweisung zur Wund-Arznei (1674) • Zsámboky /Sambucus/ János: Emblemata (1564), Icones veterum et aliquot recentiorum Medicorum et Philosophorum (1574), Diogenes Laertius: De vita philosophorum (1566) • Méliusz Juhász Péter: Herbárium az Fáknak,füveknek nevekrőltermészetekről és hasznakról (1578) • Beythe András: Fives Könyv (1595) • Frankovith Gergely: Hasznos és felette szükséges könyv (1588) • Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis (1690)

27. Orvosi könyveink a XVIII. században • Gyógynövények • Sebészet • Járványirodalom • Bábakönyvek

28. Gyógynövények • Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. 1775. • Juhász Máté: Házi különös orvosságok. 1768. • Nediliczi Váli Mihály: Házi orvos szótárotska. 1797. 

29. Sebészet • A „chirurgiát tanuló ifjaknak” (ford.) • Orvosi gyakorlati oktatás (ford.) • A borbélyságnak eleji (ford.) • Rácz Sámuel: A borbélyi tanításoknak első és második darabja 

30. Járványirodalom • Weszprémi István: Tentamen de  inoculanda  peste • Adam Chenot: Tractatus de peste. 1766. • Weszprémi István: Historia pestis Transilvaniae. 1799. • Lissoviny Sámuel: Epitome historiae variolarum. 1772. • Benkő Sámuel: A hójagos himlőről való tanátsadás. 1781. • Báthi János: Az hójagos és veres himlőnek gyógyítására és béoltására való útmutatás. 1785. • Bene Ferenc: A himlő veszedelmei ellen való oktatás. 1800. • Nyulas Ferenc: Kolosvári tehén himlő. 1802.

31. Magyar nyelvű bábakönyvek • Weszprémi István: Bába mesterségre oktató könyv. 1766. • Szeli Károly: Magyar bábamesterség (ford.) 1777. • Mocsi Károly: Bába mesterségnek eleji. 1784. • Gellei Mihály: Magaviselésre rendmutató regulák a terhes, szülő és a gyermekágyas asszonyoknak hasznára  (ford.) 1789. • Weszprémi István: A kisded gyermekek nevelésekről való rövid oktatás. 1766. • Csapó József: Kis gyermekek isputálja. 1771. • Domby Sámuel: Orvosi tanítás a gyermekek nyavalyáiknak megesmérésekről és orvoslásokról (ford.)1794.

32. Orvosi könyveink a XIX. században • Az időszak nyelvújító tevékenysége elsődlegesen Bugát Pál nevéhez fűződik, aki igen sok tapasztalatot szerzett Chelius sebészetének (1835–1844), Hampel bonctudományának (1828), Tscharner tapasztalati természettudományának (1836–1837) fordításai során. • Schöpf Merei Ágoston belgyógyászati és gyermekgyógyászati, Balassa János, Réczey Imre, Flór Ferenc, Lumniczer Sándor sebészeti,ifj. Bene Ferenc,Markusovszky Lajos és az akkor még orvosként tevékenykedő Toldy (Shedel) Ferenc egészségtani művei.

33. Társaságok • A Budapesti Királyi Orvosegyesület (alakulás: 1837), • a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek szervezete (1841), • a Királyi Magyar Természettudományi Társulat (1841)

34. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat (Markusovszky Lajos és köre) • Balassa plasztikai sebészeti, • Batizfalvy Sámuel és Dollinger Gyula ortopédiai • Navratil Imre fül-orr-gégészeti, • Rózsay József gerontológiai-geriátriai, • Poór Imre, Schwimmer Ernő és Nékám Lajos bőrgyógyászati, • Halász Geyza közegészségügyi, • Tauffer Vilmos és Temesváry Rezső nőgyógyászati-szülészeti könyvei

35. Orvosi folyóiratok

36. Az első folyóiratok • Németország: Nova Acta Leopoldina (1670) • Olaszország: Sezione Medico-Fisica (1760) • Anglia: Medical Society of London Transactions (1773) • USA: College of Physicians of Philadelphia (1793) • …

37. Folyóiratok • 1803. Sándorffy József (szerk.):Orvosi és Gazdasági Tudósítások • 1831. Bugát Pál, Toldy /Schedel/ Ferenc: Orvosi Tár • 1842-1845. Schöpf-Merei Ágost: Magyar Orvos-Sebészi és Természettudományi könyvek • 1843. Sebészi Almanach • 1857. Markusovszky Lajos: Orvosi Hetilap. • 1861. Poór Imre: Gyógyászat • 1894-1937. Dirner Gusztáv (szerk.): Bábakalauz • 1894-1937. Preysz Kornél (szerk.): Balneológiai Értesítő

38. Folyóiratok • 1887-1944. Fodor József (szerk.): Egészség • 1879-1914. Közegészségügyi Kalauz • 1893-1944. Dirner Gusztáv (szerk.): Szülésznők Lapja • 1864-1870. Pete Zsigmond (szerk.): Egészségi Tanácsadó • 1886-1914. Flesch Nándor és Heltai Manó (szerk.): Az Orvosi Heti Szemle • 1897-1904. Mahler Gyula (szerk.): Magyar Orvosi Revue • 1892-től Bókai Árpád, Klug Nándor, Pertik Ottó (szerk.): Magyar Orvosi Archivum

39. Az Orvosi Hetilap mellékletei • Hirschler Ignác, Schulek Frigyes, Grósz Emil (szerk.): Szemészet • Fodor József (szerk.): Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan 1865-1897 között • Semmelweis Ignác (szerk.): Nő- és Gyermekgyógyászat 1864-1865-ben • Bókay János (szerk.): Gyermekgyógyászat 1898-1905 • Orvosi Gyakorlat Kérdései, • Orr- Gége- Fülgyógyászat, • Gynaekologia, • Orvostudományi Közlemények, • Újabb Gyógyszerek és Gyógymódok, • Elme- és Idegkórtan

40. A Gyógyászat mellékletei • Poór Imre, Dulácska Géza (szerk.): Államorvos 1869-1886 • Szénásy Sándor (szerk.): Honvédorvos 1888-1914 • Schachter Miksa (szerk.): Medikus 1893-1914

41. A szűkebb szakterületek folyóiratai • Bőrgyógyászat, Urológia és Venerológiai Szemle 1923-1944 • Fogorvosi Szemle 1908-1938 • Magyar Vöröskereszt 1900-1944

42. Folyóiratok a 20. században • Ángyán Béla, Schuschny Henrik Barabás Zoltán és Frey Ernő (szerk.): Budapesti Orvosi Újság 1903-1944 • Burger Károly, Darányi Gyula, Grósz Emil, Julán István, Scholtz Kornél és Simonovits István (szerk.): Orvosképzés 1911-1944 • Bakács György (szerk.): Országos Orvoskamarai Közlöny 1937-1944

43. Az 1945 utáni helyzet • Orvosi Hetilap • Magyar Nőorvosok Lapja • Fogorvosi Szemle • Népegészségügy

44. Az újonnan alakult folyóiratok • Magyar Belorvosi Archivum (1947- ), • Magyar Sebészet (1948 - ), • Ideggyógyászati Szemle (1948 - ), • Tuberkulózis és Tüdőbetegségek (1948 - ), • Magyar Radiológia (1949 - ), • Gyermekgyógyászat (1950 - ), • Munkavédelem (1955 - ), • Fül- Orr- Gégegyógyászat(1955 -), • Egészségtudomány (1957-), • Magyar Onkológia (1957 - ), • Rheumatológia, Balneológia, Allergológia(1960 - ), • Radiológiai Közlemények (1961 - ), • Szemészet (1964 - )

45. Bibliográfiák

46. Bibliográfiák • Győry Tibor (szerk.): Magyar orvosi irodalom című bibliográfia 1904-1910 • Magyar Orvosi Bibliográfia 1957-től • Weszprémi István: Succinta medicorum Hungariae et Transylvaniae biographia. 1774. • Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 http://mek.oszk.hu/05400/05409/index.phtml

47. Bibliográfiák • Temesváry Rezső: Magyar gynaekologiai bibliographia és repertorium 1900-ig. 1904. • Zsakó István: Magyar ideg- és elmeorvosi bibliographia 1831-1935. 1936. • Novák Ernő: A magyar sebészirodalom bibliográfiája 1900-1938. 1939. • Gortvay György: A magyar kórházügyi szakirodalom bibliográfiája 1887-1937 • Preisich Kornél: A magyar gyermekgyógyászati irodalom száz éve. 1950.

48. Bibliográfiák • Sándor Róbert: A magyar balneológiai irodalom jegyzéke 1900-1956. 1957. • Réti Endre: Egykori doctori dissertatiók 1772-1848. 1974. • Dörnyei Sándor: A magyar orvostörténeti irodalom 1715-1944. 2002. • Orvostörténeti és gyógyszerészettörténeti irodalmunk két évtizede, 1981-2000 http://mek.oszk.hu/05400/05410/index.phtml

49. Online források • www.mot.tudomanytortenet.hu • www.otk.tudomanytortenet.hu • mek.oszk.hu/05400/05409/index.phtml • mek.oszk.hu/05400/05410/index.phtml