Elfogadva nevelni, tanítani

1. Elfogadva nevelni, tanítani „Amit mindenkinek meg kellene tanulnia: Szeretet. Nevetés. Még több nevetés. Figyelni és tanulni. Kérni és megköszönni.” (Howard Roughan)

2. Mi a probléma? Tanulási nehézség, zavar, vagy rendellenesség ?

3. Tanulási korlátok Tanulási nehézség: Legenyhébb, átmeneti jellegű, csak egyes iskolai helyzeteket érint, a tanulás külső körülményeinek megváltozása miatt következik be A tanuláshoz szükséges képességek enyhe fokban késnek, melynek oka lehet például egy tartós betegség, korai beiskolázás, iskolaváltás. Tünetek: • problémák a tanulási helyzetekben, • egyéni és közösségi viselkedésben; • magatartásváltozás, • a tanulási viselkedés megváltozása; • nem tud a gyermek elmélyülten dolgozni; • tanulási feladatait elhanyagolja, • módszerei, szokásai helytelenek.

4. Tanulási zavar : Ép értelmi képességek, normál vagy átlag feletti intelligenciahányados mellett nehézséggel küzdenek az olvasás-írás, számolás technikájának elsajátításában. Teljesítményzavar: A kívánt cél elérése érdekében kifejtett erőfeszítés (siker) mértéke nem az életkornak megfelelő. Mögötte mindig valamilyen más (általában viselkedészavar) zavar húzódik meg, melyek legtöbbször részképesség zavarok következményei. A részképesség zavar a tanulási zavarok speciális alcsoportja.

5. Részképesség zavarok A motorikus és a megismerő funkciók területén megmutatkozó hiányt nevezzük részképesség zavarnak, amely az intelligenciaszinttől független. • az észlelés, • a mozgás, • a nyelv, • az emlékezet, • a figyelem • a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel, • és az idegrendszer összerendezetlen működésén alapulnak. Komplex tanulási zavarok • Diszlexia olvasás nehézsége • Diszgráfia, diszortográfia: az írás, helyesírás nehézsége. • Diszkalulia: a számolás nehézsége, számolási zavar. • Viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok

6. Okai A tanulási zavar általában több ok együttes hatására jön létre, hátterében: • az egyes részképességek fejletlensége • pl. a beszéddel kapcsolatos problémák • gyenge hallási, látási észlelés • fejletlen kézmozgás • genetikai vagy örökletes tényezők • terhesség alatti problémák • szülés körüli nehézségek (pl. elhúzódó szülés, oxigénhiány stb.) • csecsemőkori ismétlődő lázas állapotok állhatnak. • minimális agykárosodás • az egyes perceptuális (észlelési) funkciók összerendezettségének hiánya • gyenge verbális, nyelvi készségek

7. Felhívójelek(már óvodás korban) • Mozgás összerendezetlensége, koordináció zavara, ritmuszavar • vegetatív és érzelmi labilitás • nehezen kialakuló szobatisztaság • alvási problémák (túl kevés, vagy túl mély) • megkésett beszédfejlődés • nyugtalanság, fáradékonyság • pszichikus funkciók késése: vizuális észlelés és differenciálás auditív észlelés és differenciálás kinesztetikus érzékelés emlékezet figyelem

8. A képességzavarok felismerése • a gyermek figyelmetlen, gondolatai elkalandoznak, • munkái rendetlenek,teljesítménye ingadozó. • a viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítménydeficit nyomán fejlődnek ki. • egyensúly-érzékelés zavara, összerendezetlen, ügyetlen mozgás. • bizonytalan testséma • téri orientáció zavara • sorbarendezési problémák • gyakori a kézfej nem megfelelő tartása, a szabálytalan ceruzafogás • artikulációs problémák • gyenge ritmusérzék

9. Tanulási zavarok megelőzése • ingergazdag környezet, sokféle, apró kihívás • fejlesztő foglalkozások • felolvasás : gyarapodik a szókincs elsajátítja az irodalmi nyelvet és az olvasott szöveg fordulatait is sorbarendezés saját képzet kialakítása megszereti az irodalmat, igényt alakít ki az írott világ iránt. Ez által az olvasáshoz szükséges alapvető képességei fejlődnek. • mozgásfejlesztés • fejlesztő játékok • kártya és társasjátékok • egyensúlygyakorlatok • labdajátékok

10. Képességzavarok terápiája Óvodáskorban: Az iskolai készségek ekkor fejleszthetőek a leghatékonyabban: • az érzékelés és mozgás finom összerendezése • fejlesztés leghatékonyabb módja a játéktevékenység • egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozás • aterápiánaka lemaradó részképességek fejlesztésén kell alapulnia. • afő területek, amelyek a fejlesztésben is jelentős szerepet játszanak: testséma észlelés, térirány-észlelés, egyensúlyérzék, látási, hallási, tapintási észlelés, téri és idői rendezettség.

11. Iskoláskorban: 1-2. osztály: • célzottabb a fejlesztés, • a feladatlapok kifejezetten az írás, olvasás és számolás előkészítését segítik, • de ugyanúgy, mint korábban, a terápia célja mindenképpen az alapfunkciók megfelelő szintre emelése. 3-4. osztálytól: • a fejlesztést olyan technikák tanításával kell kiegészíteni, amelyek az írás-, olvasás- és számolásbeli nehézségeken segítenek.

12. Fejlesztés, segítség 3 osztálytól kezdve: • értelmetlen szótagok olvasása • helyesírási szabályokat tanultassuk meg • soha ne hagyjunk hibásan leírt szót a füzetben • rendszeresen írassunk rövid másolást • szószerinti tanulásra (pl. vers) hagyjunk több időt. • használhasson a gyermek magnót a tanuláshoz. • idegen nyelvek tanulása hang- és videokazetták segítségével • aszámítógép használata • aszámolási nehézségekkel küzdő gyermekek részére segédeszköz engedélyezése (szorobán, számológép)

13. A zavarok kezelése különböző életkorokban

14. „Ha egyenlő tanulási lehetőségeket akarunk biztosítani a tanulók számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk.”                (Hansen

15. Iskolai segítségnyújtás Az óraszervezés: kooperatív tanulási technikák • a csoportok heterogén összetételűek, • meglévő, egyéni ismeretre támaszkodik, hatékonyabb az ismeretszerzés (házi feladatnál is fontos!) • Az eredményesség oka: az egymással szembeni, és önmaga tanulásáért vállalt felelősség (tanulópárok, páros olvasás stb.) • A tagok egymástól tanulnak vitázva, érvelve. Az így megszerzett tudás maradandóbb. • fokozatosság, minden érzékszerv bevonásával(látás – hallás - beszéd egysége) • kisebb célokkal alapozás (tantárgyi szókincsbankok)

16. Érzelmi biztonság adása. • Korlátok, külső strukturálás, keretek adása. • Egyértelmű szabályok következetes betartatása – rövid instrukciók. • Szokatlan ingerek kizárása. • Rövid időtartamokra bontott munka. • Egyszerre csak egy feladat, kisebb feladat • Buzdítás. • „Szelep” biztosítása. • Megszégyenítés kerülése. • Dühkitörés figyelmen kívül hagyása

17. Segítségnyújtás az értékelésben • Felmérések, tollbamondások szövegét előre megkaphatják, megoldhatják: 2-3 nap múlva élesben megírják. • Hosszabb idő a memoriterek, tartalmak, szabályok megtanulására • Önmagához mért fejlődése:mindennap érezze: valamit tud, amit előző nap még nem. • Segédeszközök biztosításaszótárak, számítógép, számegyenes stb.

18. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Hermann Istvánné tantárgygondozó, tanító, gyógypedagógus