KEM Katasztrófavédelmi Igazgatóság és KEM Kormányhivatal közös tájékoztató értekezlete

1. KEM Katasztrófavédelmi Igazgatóság és KEM Kormányhivatal közös tájékoztató értekezlete Blahó Tamás tű. alezredes Igazgató-helyettes Erdélyi István tűzoltó őrnagy Tűzoltósági felügyelő Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2011.

2. Tartalom • Zenés, táncos szórakozóhelyeken végzett tűzvédelmi ellenőrzések tapasztalatai • A tűzvédelmi hatóság által vizsgált szempontok a rendezvénytartási engedélyezési eljárás során

3. Mottó: ”Nincs az életben nagyobb felelősség és nagyobb megtisztelés, mint hogy felnevelhetjük a következő nemzedéket.” (Dr.C.EverettKoop.)” „A gondolkodó, előrelátó ember számára  csak a tényleges prevenciónak /megelőzésnek/ van értelme!”

4. Zenés, táncos szórakozóhelyeken végzett tűzvédelmi ellenőrzések tapasztalatai

5. Előzmény • 2011. január 15-én három fiatal életét vesztette!!! • Rendőrségi koordináló intézkedéssorozat (jan. 28-tól), majd Kormányhatározat alapján Kormányhivatalok által összehangoltan, ezt követően jegyzői koordináló szerep az ellenőrzések végrehajtására az új jogszabály megjelenésével. • Országos adat: 35 szórakozóhely került bezárásra márc. 20-ig

6. Tapasztalatok I. • Több mint 60 tűzvédelmi hatósági ellenőrzés az elmúlt időszakban - 3 tűzvédelmi bírság, - 3 hatósági felhívás és kötelezés, - 1 helyszíni bírság, - 1 eljárás kezdeményezés az építésügyihatóságnál • Hiányosságok: - Kiürítési útvonalon rossz nyílásirányú ajtó - Fa burkolat a kiürítési útvonalon - Nem megfelelő álmennyezet

7. Tapasztalatok II. • Hiányosságok: - Tűzvédelmi szabályzat hiánya - Tűzriadó terv igazoló dokumentum elhelyezése nem történt meg - Kötelező felülvizsgálatok elmaradása (villámvédelmi, elektromos) - Tűzoltó készülék felülvizsgálatának elmaradása

8. A tűzvédelmi hatóság által vizsgált szempontok a rendezvénytartási engedélyezési eljárás során

9. Hatósági tevékenység azenés, táncos rendezvényeken • Hatósági ellenőrzések tartása (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. tv. /Ket./ és 261/2009. XI. 26. Korm. r.) • a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. és • a zenés, táncos rendezvények működésének • biztonságosabbá tételéről szóló • 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet • Szankciók alkalmazása

10. Mit vizsgálunk I.? • Tv. osztálybasorolás • Alapterület • Létszám (dolgozói, vendég) • Vendég forgalom a talajszint alatt!!! • Működési eng. (fő v. nincs)

11. Mit vizsgálunk II.? • Automatikus tűzoltó berendezések • Díszlet (tűzvéd. jell.)

12. Mit vizsgálunk III.? • Ajtók nyitási iránya, szabad szélessége • Kiürítési útvonal • Tartalék világítás

13. Mit vizsgálunk IV.? • Hő- és füstelvezetés • Kézi tűzoltó készülék

14. Mit vizsgálunk V.? • Hő- és füstelvezetés • Kézi tűzoltó • Belső oltóvízhálózat • Tűzvédelmi oktatás • Tűzvédelmi Szabályzat • Tűzriadó terv • Felülvizsgálatok

15. Koncert tűz Amerikában2010. 02. 20. FILM

16. Tartalom Tűzvédelmi bírság kiszabási feltételeinek változása A tűzvédelmi szabálysértési jogkör A tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv szabályozásában beállt változások

17. 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendeleta tűzvédelmi bírságról Tűzvédelmi bírság szabható ki • a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az • aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve tüzet idézett elő, • ab) veszélyezteti az építményt, a létesítményt vagy a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket, • ac) az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket, • ad) gátolja, nehezíti a tűzoltóság beavatkozását, • ae) akadályozza, veszélyezteti az oltóvíz ellátást vagy annak felhasználását;

18. b) a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóvízen kívüli egyéb oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetve rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért; c) létesítményi tűzoltóság létszámával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megszegéséért; d) a tűzoltó technikai termék forgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő végzéséért, vagy ezen tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetéséért;

19. e) ha külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét; f) ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott; g) ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott; h) ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik; i) ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A”), a tűz- és robbanásveszélyes („B”), valamint a tűzveszélyes („C”) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről;

20. j) ha a kötelezett a Tűzvédelmi Szabályzatot nem készíti el, nem gondoskodik annak megismertetéséről, betartatásáról; k) jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért. A tűzvédelmi bírság kiszabására az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság jogosult. A d) és e) pontban foglalt esetekben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jogosult a tűzvédelmi bírság kiszabására.

21. Ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, a tűzvédelmi bírság alsó határa a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, a felső határa - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - hárommillió forint. Az a) pontban meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi létesítési szabály megszegésével valósították meg, akkor a létesítés költségének legalább 10%-a;

22. b) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban rögzített a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, akkor ba) tűz esetén legfeljebb 2 000 000 Ft, bb) veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 1 000 000 Ft, bc) tömegtartózkodás céljára szolgáló létesítmény esetén legfeljebb 3 000 000 Ft; c) az 1. § b) pontjában meghatározott szabályszegés esetén legalább 200 000 Ft; d) az 1. § c) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban előírt létesítményi tűzoltóság legkisebb létszámából hiányzó vagy kiképzetlen személyek száma és a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg;

23. e) a d) és e) pontokban meghatározott szabályszegés elkövetése esetén legalább 100 000 Ft;f) az f) pontban meghatározott szabályszegés esetén a tervezői, illetőleg a kivitelezői díj legalább 10%-a;g) az g)-h) pontokban meghatározott esetben az érintett munkavállalók létszáma, valamint a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg;h) az i)-k) pontokban meghatározott esetekben legalább százezer forint.

24. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a létesítési hiányosságot ellensúlyozó megfelelő védelem kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. A tűzvédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével ismételten kiszabható tűzvédelmi bírság, amennyiben a bírság kiszabásának feltételei még fennállnak.

25. 34/2009. (XII. 29.) ÖM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról Katasztrófavédelmi szakterület 1. § A katasztrófavédelmi szakterületen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a következő jogszabályi rendelkezések esetében van helye: a) a tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 1. § a)-d), f) és h)-i) pontja, valamint j) pontjának „ha a kötelezett a Tűzvédelmi Szabályzatot nem készíti el” fordulata, b) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 139/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése.

26. Szabálysértési hatósági jogkör 1999. évi LXIX. Törvénya szabálysértésekről Szabálysértés miatt - ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el. 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről Tűzvédelmi szabálysértés miatt a hivatásos tűzoltóság helyszíni bírságot szabhat ki.

27. 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabálysértés esetében (tűzvédelmi szabálysértés) eljáró hatóság.

28. Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 47. §-a (2) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) A Ttv. 19. §-ának (1) bekezdésében felsoroltaknak a Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni. (2) Tartós próbaüzem esetén - legfeljebb hat hónapos időtartamra - ideiglenes Szabályzat készíthető. A próbaüzem befejezése után 30 napon belül kell a Szabályzatot végleges formában kiadni.

29. 2. § (1) A Szabályzatot a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen. (2) A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni. (3) A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők (külső munkavállalók, szállóvendégek stb.) - a rájuk vonatkozó mértékben - a Szabályzat tartalmát megismerjék.

30. 3. § A Szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit; b) a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat; c) a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; d) a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; e) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását;

31. f) a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket; g) a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; h) a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait; i) a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a - kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt - megengedett maximális befogadóképességet; j) az i) pont szerinti esetekben a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét.

32. 4. § (1) A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: a) az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; b) a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat; d) kereskedelmi szálláshelyre; e) az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat

34. (2) A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell:a) a tűzjelzés módját;b) a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját;c) a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.);d) a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra);e) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a 3. § i) pont szerinti esetekben a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével.

35. (3) A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell.(4) A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni.(5) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában felsoroltak közösségi terein, továbbá szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A tájékoztatást a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven is kötelező elhelyezni.

36. Köszönjük a figyelmet! Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság http://komarom.katasztrofavedelem.hu/ komarommki@katved.hu